Virágoskertem by Yella

Újfajta elrendezéssel próbálkozok a saját képeimmel kapcsolatos cikkekhez. Ezúttal nem is egy, hanem rögtön négy képemet mutatok be (bár ötről lesz szó, de amelyik a nővéremnél van, arról nincs fényképem).

img_8354

Ihletforrás: vettem egy gyönyörű, csipkés keretet a Stile Interio-ban, és úgy döntöttem, hogy készítek bele valami szép virágmintát. Mivel a nővéremnek és édesanyámnak is tetszett az általam kreált, absztrakt design, így még vettem négy keretet, csak a biztonság kedvéért. Vagyis 5 képből áll a végleges sorozatom, legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint. Ebből 4 anyukámhoz, 1 pedig a nővéremhez került.

1.JPG

3.JPG

2.JPG

4

12336026_786329241494518_1971296629_n

Felhasznált fém, alapozó, technika, festék, dátum: 6-os rézlemez, 1097-es alapozó, sodrony, főleg opak és transzparens porzománcokat használtam fel hozzájuk, leheletnyi kristályzománccal megspékelve. 2015 őszén és 2016 tavaszán készültek.

Különlegességek, tanulságok: nem egyszerű zománccal sorozatot készíteni, mivel egyrészt ott van a kemence, ami képes nem kis meglepetéseket okozni. Volt egy másik probléma is, mégpedig a “minőségbiztosítás”, vagyis nem lehetett kiugróan jó vagy gyengébb darab a sorozatban. Ezzel, bevallom őszintén, meg is szenvedtem, de azóta már készítettem egy másik sorozatot is az őszi táborban, amit minden jól megy nem sokára be fogok mutatni.

 

1

Töltögetés közben…

Mondanivaló: főleg gyönyörködtetni akartam ezekkel a képekkel. Semmi más szándékom nem volt ezekkel a virágokkal. Na jó a technikai kihívás (sorozat készítés) azért motiváló szempontot jelentett.

Tippek, trükkök: szeretek sodronyzománccal dolgozni, mivel a normál, lapított dróthoz képest jobban a kezemre áll a használata, emellett jobban a lemezhez “fekszik” és nem “dől” be, mint a hagyományosabbnak mondható lapított dróthoz képest. Hátránya, hogy szögeket lehetetlen vele kihajtogatni, csak íves mintákhoz használható.

Több fajta vastagságú rézdrótot lehet kapni, a lényeg, hogy lakkmentes, vörös rézdrótot vásároljunk. A vastagság már ízlés és képfüggő lehet. Bevallom őszintén én nem szeretem különösebben a túl vastag drótokat, mert sokkal több anyagot vesz fel a festékkel való feltöltése során, illetve az általam idáig gyártott képekhez kicsit ormótlannak találtam.

20161126_144424.jpg

Itt a vége, hol a vége?  Egy kicsit összekuszálódtak a szálak… Némi bogozás után 60-65 cm darabok levágásával kezdtem a “sodrás” előkészítését.

20161126_145140

További szerszámok: amerikáner (kézi fúró) és a satu használatra készen.

20161126_145237.jpg

A drótszálat át kell húzni az amerikáner kör végén, majd párhozamosra állítani a szálakat és 2-3 laza pödréssel rögzíteni őket.

20161126_145315.jpg

Ezután jön a satu és a szálak párhuzamos beállítása. Végül az amerikánert elkezdjük tekerni. Addig kell tekerni a szálakat, amíg el nem szakad valamelyik oldalon az összesodort végtermék.

20161126_145406.jpg

A szál az amerikánernél szakadt el. Az így keletkezett sodrony szálakat ezután összegyűjtjük és kilágyítjuk. Ez utóbbi igen fontos művelet, mert különben a felületi feszültség miatt az anyag igen nehezen lenne megmunkálható.  A lágyítás lényege, hogy a kemencébe izzásig hevített rézszálakat hirtelen lehűtjük vízzel. Ennek illusztrálása a következő cikkemre marad.

 

 

Advertisements

Kultúr Káosz névjegye

Ha érdekel téged a rajz, képzőművészet, filmek, animék, videójátékok és sok más random dolog, akkor jó helyen jársz, mert mi itt ezekkel foglalkozunk.
Kategória: Így készült..., Egyéb, Munkáink, Tűzzománc, Yella | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s