Katanagatari by Mona

Nem is tudom mikor láttam először ezt a sorozatot. – talán 2010-12 körül –  De egy igazán jó sorozatként emlékeztem rá, mégha nem is tudtam pontosan felidézni a cselekményét. Pont ez indokból kifolyólag döntöttem úgy, hogy mielőtt minden energiám a soron következő vizsgámnak szentelem, megint megnézem. Nem csalódtam, érdemes volt rászánni az időt újra. Így jöjjön is a kritika:

„A háborúk korában, a korrupció idején, létezett egy végső kardstílus, mely nem használt kardot.

Eredeti cím: 刀語 / Katanagatari
Angol cím: Sword Story
Hossz: 12 rész (45-50 perc/rész)
Év: 2010

A Katangatari eredetileg egy light novel sorozat, melyet Nisio Isin 2007-ben kezdett el írni. Összesen 12 kötet jelent meg még ebben az évben. Majd 2010-ben készült el a sorozat animált változata a White Fox jóvoltából, és sugározta havi rendszerességgel.

Történetünk Togame, a taktikus titkos utazásával kezdődik, ahogy felkeres egy elvekben lakatlan szigetet, ahol az előző lázadás hőse visszavonulásban (önkéntes száműzetésben) él. Tudni illik, a férfi volt a Kyotouryuu-klán feje, egyben a Kyotouryuu sílus 6. mestere, kik arról voltak híresek, hogy egy olyan kardstílust alkalmaztak, melynek nem része a kard. Azonban Togame már nem a 6. mesterrel találkozik, hanem annak fiával, Kyotouryuu sílus 7. mesterével, Yatsuri Shichika-val, aki ki sem tette még a lábát a szigetről. Togame azonban nem retten meg, felkéri a fiút, hogy legyen a kardja, és segítsen elérni célját, mely nem más, minthogy összegyűjtse Shikizaki Kiki legendás kardjait, melyek az ő történelmük és a mi történetünk szerves részét alkotják. A legendás fegyverkovács élete során ezer tökéletes kardot kovácsolt, ám 12 ezek közül olyan emberfeletti képességekkel bírt, hogy tulajdonosaik a maradék 988 kard fölé emelkedtek. A jelenkori sógun azt a cél tűzte ki, hogy összegyűjti ezeket a kardokat, így kerül Togame is a képbe, ki a sógun utasítására, de elsősorban saját céljait szem előtt tartva belekezd a kardvadászatba. Ezért utazott a szigetre, ahol sikeresen meg is győzi Shichikát, így ketten indulnak az kalandos útra.

A történet során megismerkedünk mind a 12 karddal*, azokhoz kapcsolódó kardstílus mesterekkel, azok kultúrájával, eszméjével, filozófiájával, világnézetével és életével. Van úgy, hogy ezek jelentős hatást gyakorolnak főszereplőinkre, de van úgy, hogy nem. Bevallom, számomra nagyon jó élményt nyújtott a 12 fegyver eltérő megközelítése, használata és felépítése. Mind más volt, mind típusra, mind a mester személyiségé szempontjából. Simán találkoztunk egy idióta kalózvezérrel, úgymint különböző kardtechnikák és klánok leszármazottjaival.

Ám egy történet ettől még nem lenne jó, ha a főszereplők nem állnák meg a helyüket. Szerencsére Togame és Shichika szerethető párost alkotnak, ahogy a kalandjuk folytán hatást gyakorolnak egymásra, így személyiségük is szépen formálódik, fejlődik.

Togame: Mindig gond szokott lenni a női főhősökkel, hogy ésszerűtlenek, túl nyafkák, haszontalanok illetve csak dísznek vannak a sorozatban. Togame első ránézésre pont ilyennek tűnik, de ez nagy tévedés. Igenis rétegelt, árnyalt a karaktere, ahogy részről részre taktikázik, gondolkozik, megmutatja de el is rejti valós személyiségét. Számomra a legváratlanabb, egyben legjobb jelenete az utolsó epizódban esik meg, ami nem rövid a maga 13 percével, de szívbe markoló. Azt a monológot bárki megirigyelhetné. (itt lehet megtekinteni a jelenetet, de nagyon spoilerveszélyes, ezért nem ajánlom)

Shichika: Az ő személyisége egy hatalmas kérdőjel volt a számomra szinte az utolsó epizódig, mert nagyon együgyűnek tűnt, főleg Togame mellett. A legjobb szó rá az egyszerű. Ennek ellenére a karaktere mégsem klisés vagy unalmas. Egyszerű, és kegyetlenül egyenes, ami már zavarba ejtő. Ráadásul, néha-néha már azt éreztem, hogy ő jelentősebb főszereplő, mint női partnere, de ez lehet csak azért, mert ő a tank karakter, ebből adódóan ő az aktívabb.

Imádtam ezeket a szereplőket, mert iszonyatosan messze álltak egymástól az elején, de még a sorozat végén is, mégis kettejük jelenléte egy furcsa harmóniát teremtett. Nem volt gáz a humor, de a vér, halál is hétköznapinak tűnt, ami csak nekik köszönhető, az ő mentalitásuknak. Nyilván ezen a ponton a hozzáállás megkérdőjelezhető, főleg néző szempontjából, de az egészben az a jó, hogy néhány jelenetet – elsősorban bizonyos vérrontásokat – maguk a szereplők kérdőjeleznek meg, mikor már túlzottan is fapofával történnek a dolgok – mint például bizonyos eszmék próbatétele.

Grafikai téren nagyon meg voltam elégedve. Szép, változatos hátterek, látványos harcok. Érdekes karakterdizájn. Kérhetnék még többet?

Zenei téren is jó volt a választás. Az ost-ok sosem maradtak meg egy stílusban. A Kokiát idéző dallamoktól kezdve a teaházak hangulatán át, a jazztől kezdve az elektromosabb zenéig minden megszólalt, és nagyon furcsa, hogy nem volt furcsa.

Külön ki kell emelni, hogy minden ending más dallal operált**, és az éppen mozgó képek is mind mások voltak, kapcsolódva a történethez. Volt havas táj, pókvirág, és tavaszi bimbózás is.

Opening téren kettő készült, az első Kuribayashi Minami Meiya Kadenrou-ja, a második
ALI PROJECT Katana to Saya-ja. Mindkettő nagyon jó volt, imádtam őket.

Tanulság terén nagyon sokat össze lehetne szedni, elsősorban a kardok mestereitől. Ahogy mondtam, minden kard más világot képviselt, így minden rész végén valami egyedi mondanivalót le lehetett szűrni. Ennek ellenére mégsem a mondanivalók, hanem a történet tragédiája fogott meg, mert –bár a dizájnból nem látszik – mégis nagyon valósághűek a történések, a bukások és a felemelkedések. Mind más-más, de mély filozófiát szólaltatnak meg. Ezek közül is a kedvencem a 10. epizódban hangzott el:

„Szerinted mi a történelem? Én úgy vélem, a történelem az emberi életek bizonyítéka. A bizonyíték, hogy az emberek mindent beleadva éltek. Ezért is olyan, amilyennek lennie kell. De a történelem mégis más lett, mint amilyennek lennie kellene. Sok időt töltöttem azzal, hogy helyrehozzam a hibáit. Most pedig a szerepem véget ért. Mostanra átadtam neked mindent, amit kellett, így most elválnak útjaink. … Rejtőzz el itt egy időre! Semmi esetre se gyere elő! Ha a történelem menete az elképzeléseim szerint való lesz, nem fogsz itt meghalni. Te leszel a most következő szomorú történelem egyetlen túlélője. A szamurájok kódexe szerint meg kellene öljelek, de még a történelem kijavítása kedvéért sem vagyok képes erre. Képtelen lennék megölni a saját lányomat. … Tudnod kell, hogy nagyon szeretlek.”

Ezzel a gondolattal le is zárom a kritikámat, összegezzünk:

Én nagyon ajánlom, elsősorban érettségihez közeledő kor felett. Tényleg sokkoló a dupla epizódok hosszúsága, de a tartalom miatt szükséges az idő, így egy megfelelően ütemezett tempóban halad egy kifejezetten érdekes történet. A karakterek klisémentesítve vannak, így igazi fellélegzés a tömeggyártott daraboktól. Tanulság, és mondanivaló téren szintén nagyon színes. Azonban ne feledjük, hogy ez egy tragédia. Igaz, időnként vicces elemekkel összefutunk, mégis elég sokkoló helyenként a történet.
Mindenesetre én nagyon ajánlom, én nagyon szerettem ezt nézni, vele feküdni és kelni.

* Kardok listája, ami azonos az epizódok, illetve az eredeti kötetek címével:

  1. Zettou Kanna
  2. Zantou Namakura
  3. Sentou Tsurugi
  4. Hakutou Hari
  5. Zokutou Yoroi
  6. Soto Tsuchi
  7. Akuto Bita
  8. Bitou Kanzashi
  9. Outou Nokogiri
  10. Seitou Hakari
  11. Dokuto Mekki
  12. Entou Juu

** Endingek:

  1. Yousei Teikoku: Tasogare no Gekka
  2. Shoujo Byou: Refulgence
  3. Aki Hata: Senbon Sennyo no Hamari Uta
  4. Kukui: Kyomu no Hana
  5. Tamura Yukari: Ai to Makoto
  6. ALI PROJECT, Tomatsu Haruka: Yuki no Onna
  7. Mai Nakahara: Mayoigo Sagashi
  8. Nomiko, Koyama Rikia: Karakuri Nemuridan
  9. Annabel, Ito Shizuka: Akashi
  10. Tomatsu Haruka: Ina, to Hime ha Subete wo Katarazu
  11. Faylan: Bourei Tachi yo Yabou no Hate ni Nemure
  12. Kuribayashi Minami: Toki Sude ni Hajimari wo Kizami

 

Köszönöm a figyelmet

Mona voltam

Találj meg Facebookon 😉

Advertisements

Kultúr Káosz névjegye

Ha érdekel téged a rajz, képzőművészet, filmek, animék, videójátékok és sok más random dolog, akkor jó helyen jársz, mert mi itt ezekkel foglalkozunk.
Kategória: Ajánló, Anime, Kritika, Mona
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Tavaszi szezon ’16 by Mona | Kultúr Káosz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s