Moszkva tér by Makkmuff

A Moszkva tér a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végzett Török Ferenc vizsgafilmje, amit 2001-ben mutattak be a nagyérdeműnek. Az alkotás három jelentős magyarországi díjat is elnyert, mindegyiket a Magyar Filmszemle keretein belül. 2001-ben, a bemutatás évében megkapta a legjobb nagyjátékfilm, a legjobb első film, valamint a legjobb női epizódszereplő (Pápai Erzsi) díjakat. A továbbiakban azt fogom elemezni a filmen keresztül, hogy mi lehet ennek a sikernek az alapja.

A film, mint korunkban sok más alkotás is, műfajok keveredéséből áll össze. Legerősebb jegyei a karakterdráma jellegzetességeit mutatják, de romantikus és komikus elemeket is magán visel. Karakterdráma, hiszen egy 18 éves diák életébe nyerhetünk betekintést a rendszerváltás korszakában. A film 1989 tavaszán és nyarán játszódik. Megmutatja, hogy a főszereplő, Petya hogyan sodródik a történésekkel, miként hatnak rá barátai és azok cselekedetei, valamint hogyan mozgatja őt a szerelem.

Petya (Karalyos Gábor) nagy mérföldkőhöz érkezett, ugyanis 18. születésnapja után nem sokkal meg kell küzdenie az érettségi vizsga viszontagságaival. Ez azonban főhősünket nem túlzottan érdekli. Nem túl motivált, nincs konkrét életcélja sem. A Moszkva téren találkozgat barátaival, akik felelőtlenek, buliként fogják fel az életet, a carpe diem! életérzést fokozzák a végletekig. Nincsenek tekintettel semmiféle következményre, tiszteletlenek, nagypofájúak. Ennek a viselkedésnek ellentétében áll Zsófi, Petya osztálytársa, aki  fontos szerepet tölt be az életében. Ő az, akihez vonzódik és akivel egymást kiegészítik. Tehát főhősünk egy tipikusan jóindulatú, de ki-ki karakter, aki szerelme és a barátai közti ellentét közepén áll. Nagyanyjával, Boci mamával él, mivel apja nyugatra menekült, anyja pedig meghalt. Hagyja, hogy az események irányítsák őt, nem fordítva. Csak sodródik az árral. Barátait mindenben és mindenhova követi, csakúgy, mint az érettségi után Zsófit. Egyáltalán nem domináns jellem, olyannyira nem, hogy nem indul el se a barátai, se a szerelme által képviselt irányba. Később sem fejlődik a személyisége, nem történik vele semmi, legalábbis nem derül ki. Barátairól legalább azt megtudhatjuk, hogy milyen irányba terelődtek tovább a film végi monológból.

Kigler Petya osztálytársa és a legjobb barátja. Vagyonos családból származik, apjának autókölcsönzője van. Hanyag, lusta, neveletlen, nem tanul, ráadásul még lop is. Apjától mindent megkap, amit csak akar, soha semmiért nem kellett megküzdenie. A gazdagság miatt feljebbvalónak hiszi magát, mindenkivel szemben bunkó és nem érdekli mások érzelmei. A tanárokkal mindig szemtelenkedik, osztálytársai házibuliján Rojállal együtt tönkreteszik a mosdót, évzárón hülyéskedik, apja kereskedéséből elviszi a legdrágább modellt. Apja kéjenc, hedonista életmódját utánozza, azzal a különbséggel, hogy ő nem dolgozott meg a vagyonért és egy kicsit sem érdemelte ki a tiszteletet.

Rojál a másik hedonista szereplő, de ő már inkább a vagányságot testesíti meg. Ő találja ki a vonatjegy-hamisítást is, ami elindítja őt a bűnözés irányába, amit később meg is őriz. A rendező látszólag emiatt tudatosan mutatja be őt negatív, ellenszenves karakternek. Rojál az, aki mindig ráveszi a társaságot, hogy vandálkodjanak, igyanak és csaljanak. Csömörrel együtt mindig ott vannak az osztályeseményeken, noha nem is egy iskolába járnak Petyával és Kiglerrel. Ő szerezte meg az érettségi tételeket is, ami később majdnem az érettségi újraírását eredményezte. Piti kis simlis ügyei gyakran bajba sodorták a társaságot, de valahogy mindig megúszták a nagyobb büntetést.

Csömör a négyfős baráti társaság talán legészrevehetetlenebb szereplője. Az ő attitűdje azonosítható leginkább a Petyáéhoz. Csendes, azon túl, hogy halljuk a nevét, talán észre se vennénk. A film végén kiderül, hogy Petya már csak vele tartja a kapcsolatot. Személyiségéről nem tudunk meg sokat. Számomra a legfőbb ismertető jegye az volt, hogy mindig Rojállal mozgott.

A négyesben, csakúgy, mint az iskolában is, a való életből merített karaktereket vonultat fel Török. Petya, az itt is-ott is karakter, akivel talán épp ezért könnyű azonosulni, Kigler, aki síkhülye, de gazdag, Rojál a vagány, Ságodi az éltanuló, stb. Rajtuk kívül megjelennek még a jellegzetes tanár- és szülőfigurák, hogy minden együtt legyen a mifelénk újnak számító zsánerkeveredéshez.

A film atmoszférája meglepően autentikusra sikeredett. Elhiteti a nézővel, hogy ’89-ben járunk. A környezet ugyan nem sokat változott azóta, de a különböző híradós közvetítések, az iskolai rendszer és a slágerzenék a rendszerváltás korában lévő Budapestet idézik. (az Opus slágere a kockataxiban, a bankett zenéje) Nem egy utalást tesznek a szereplők is a korszakra. Például az osztályfőnök kijelenti, hogy az 1945 utáni tételek nem fogják részét képezni az érettségi vizsgának. De ami leginkább jelzi a korszakot, az Nagy Imre újratemetésének a televíziós közvetítése. A diákoknak fogalmuk sincs arról, hogy ki ő, pedig a csapból is ez az esemény folyik. Rojál kissé vulgárisan érdeklődik is a személyéről. Választ azonban nem kap, mivel éppen nincsen jelen az az egyetlen osztálytársuk, akit véletlenül érdekel a politika. Mindenki csak az érettségivel kapcsolatos hírekre kapja fel a fejét, ez az, ami valamelyest fontosnak tűnik, de akkor sem a jövőjükre tekintve, hanem hogy legyenek már túl rajta.

Petya és Kigler bécsi kirándulása sarkosítja a sztereotípiát, miszerint a magyarok lopni jártak nyugatra, hiszen olyan árucikkeket szerezhettek meg, amelyekkel korábban még nem találkozhattak, vagy ha igen, akkor is csak nagyon drágán juthattak hozzájuk. Az ott mutatott banánt evő mama is egyértelmű utalás a rendszerváltásra. A rendszerváltás előtt a nagyszülőket azért vitték ki a bécsi bevásárlásra, mert a plusz egy útlevél több árucikk behozatalát biztosította a családoknak Magyarországra, illetve a déligyümölcsök is csak ünnepekkor voltak hazánkban elérhetőek. A fal lebomlásával ezek a különbségek is feloldódni látszódnak, az akkoriban egzotikusnak számító termékek elérhetőbbé kezdtek válni.

A változást a mindennapi társadalmi élet történésein keresztül is jól érzékelhetjük. A törvény őrei már nem veszik olyan komolyan a feladatukat, a taxisofőr whiskey-ért cserébe fuvarozza a fiatalokat, a strand gondnoka pedig egy kis mellékesért szívesen szórakoztatja a csapatot a hullámos medencében. A politikáról is, egy kicsit félve még, de már nyíltabban beszélnek, és a híradós adások sem a kommunista párt, valamint a Szovjetunió dicsőségéről és a nyugat szörnyűségeiről szólnak. Egyértelműen érezhető az az enyhülés, ami a rendszerváltást, az elnyomásból a szabadságba való áttérést jellemzi.

Török Ferenc filmje logikai értelemben csak néhol kifogásolható, ám a rendszerváltásra való gyakori utalások között akad néhány olyan példa, amely nem teljesen állja meg a helyét. Ilyen például az első osztályteremben zajló jelenet. Ahogy már korábban említettem, a tanár kijelenti, hogy a második világháború utáni tételek nem képezik a vizsga részét. Hozzáteszi, hogy ezt a kormány rendelte el, holott ez az „újítás” ismereteim alapján fű alatt zajlott. A másik hibát abban találtam, hogy a szereplőknek túlságosan nagy összegű pénz állt folyamatosan rendelkezésükre. Tudomásom szerint abban az időben nem rendelkezett mindenki ilyen anyagi háttérrel. Például Petya panellakásban élő nyugdíjas nagyanyja egy 40.000 forintos autóval lepi meg unokáját érettségije alkalmából, a Gellért fürdőben 8000 forintért (legalábbis azt mondják, hogy 8 kiló) kapnak extra hullámot, valamint rengeteg fiatal megteheti, hogy hamis vonatjegyekkel külföldre utazzon.

A filmet lendületes kameramozgás és gyors snittek jellemzik. Ez illik is a filmhez, mert gyorsan pörögnek az események és a fiatalok mindig mozgásban vannak. Csakúgy, mint a kamera. Kevés olyan kép van, ahol egy stabil plán keretein belül csak a szereplők mozognak, ami egy idő után zavaró. A rögzített szituációkban használnak csak állványt. Például az érettségin (53. perc). A plánokat egyébként jól használják, külön érdemes is megemlíteni a Gellért fürdős jelenetet, ahol egy fektetett nagytotált használ a rendező. (27. perc). Ezzel sikerül is pár pillanatra összezavarnia a nézőt, de tökéletesen beleillik a filmbe. A film során egyszer használnak áttűnést, nagyon hatásosan. (46. perc) Kiválóan szemlélteti a hamisított vonatjegyek sikerét, ahogy az egyszerű csalás sikeres vállalkozássá növi ki magát, megkímélve a külső szemlélőt az agyonhasznált, unalmas, zenés montázscsokortól. Színészek esetében egyedül talán csak a Rojált és Kiglert alakító színészeknél éreztem úgy, hogy már egy kicsit túljátsszák a rosszfiú szerepet. Számomra csak a Petyát és Zsófit játszó színészek emelkedtek ki. Kettejük kis szerelmi játéka jól közvetítették a karakterek egymáshoz való vonzódását. A többiekkel szemben nem volt kifogásom, mindenki hozta a kötelező szintet.

Hű korkép. Talán ezzel a két szóval tudnám összegezni a filmet. Jól bemutatja az akkori életet egy diák szemén keresztül és rá kell jönnünk arra is, hogy sok dolog még 1989-ben ugyanúgy működött, mint még ma is. Egyértelmű számomra, hogy a film ötlete Török Ferenc 18-19 évesként megélt, átélt eseményeket, képzelgéseit és vágyait dolgozza fel, mutatja be. Nem is kaphatunk egy teljes átfogó képet az egész társadalomról, csak Petyáról és környezetéről. Éppen ezért nem halad semerre sem a történet, hiszen ez csak egy ember életének a kis része. Igaz, hogy kapunk egy lezárást a film végén egy monológ formájában, de az is inkább csak a film lezárása, nem a történeté. Ebből kifolyólag nem is volt zavaró számomra, hogy rengeteg szál lezáratlan maradt. A film számomra egy strukturálatlan életút interjúra vagy elbeszélésre hasonlít, még ha sok kitalált elemet is tartalmaz. Remek film, érdemes megnézni.

Advertisements

Kultúr Káosz névjegye

Ha érdekel téged a rajz, képzőművészet, filmek, animék, videójátékok és sok más random dolog, akkor jó helyen jársz, mert mi itt ezekkel foglalkozunk.
Kategória: Ajánló, Élőszereplős film, Kritika
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s