Az ember tragédiája I. by Mona

2015/16/1-s szemeszterben tartottam egy előadást a Társművészetek órámon. Témám Madách Imre: Az ember tragédiája volt, azon belül is a Jankovics Marcell által készített animációs feldolgozás. Magáról az emberiségdrámáról is egy egész kurzust lehetne tartani, olyan rengeteg sok elemmel rendelkezik, azonban nekem nem a mű értelmezése volt a feladatom, hanem a film, mint adaptáció, elemzése.

Azonban mielőtt a megvalósítást kezdenénk el boncolgatni, alapozni sem árt. Így elsőkörben Madách Imre és Jankovics Marcell munkásságáról, illetve az adaptációról szeretnék néhány szót szólni.

Madách Imre

(1823-1864)

Jelentős magyar költő, író, ügyvéd, politikus. A magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja. A Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt.

Élete nagy részét Alsósztregován töltötte, és még ifjú volt, amikor apja meghalt, de a családi birtok jövedelme biztosítani tudta taníttatását. Húszévesen már királyi táblabíró volt Nógrád vármegyében.  Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a közigazgatást szervezte.

Tevékenyen részt vett a nemzetőrség felállításában, bár egészségi állapota miatt katonai szolgálatot nem tudott vállalni. A szabadságharc leverése után, 1852-ben egy évre börtönbe zárták Kossuth Lajos titkárának rejtegetéséért.

A több nyelven tudó Madách korának klasszikus és modern irodalmát is jól ismerte. Íróként fő műve Az ember tragédiája, a magyar drámairodalom egyik legismertebb darabja, számos nyelvre lefordították, színpadi változatát Magyarországon és külföldön is rendszeresen műsorra tűzik.

Jankovics Marcell

„1941-ben születtem Budapesten. 1960 és 2007 között dolgoztam a Pannóniafilm Kft-nél, korábban Filmstúdióban, illetve Filmvállalatnál. Fázisrajzoló gyakornokként kezdtem. 1965-ben neveztek ki rendezőnek, 1996-tól 2007-ig a Kft ügyvezető igazgatója voltam. 1963 óta készítek önállóan animációs filmeket. Animátorként, animációs rendezőként, grafikai tervezőként és dramaturgként mások filmjeiben is közreműködtem. Grafikai tervezőként dolgoztam a Disney stúdióban is, Burbankben (Eszeveszett birodalom, 1997). Több száz film van a hátam mögött, közülük 280 filmet magam is rendeztem. Vezető rendezője voltam a Gusztáv, a Magyar Népmesék és a Mondák a magyar történelemből című sorozatoknak. Három egészestés játékfilmemnek (János vitéz, Fehérlófia, Ének a csodaszarvasról) és egyedi rövidfilmjeimnek nemcsak rendezője, hanem forgatókönyvírója és tervezője is voltam.

1989-2012 között kisebb-nagyobb megszakításokkal dolgoztam Az ember tragédiája animációs filmváltozatán.

Negyvenegynéhány hazai és nemzetközi díj, valamint számos magyar kitüntetés tulajdonosának mondhatom magam. Zsűritagként eddig kilenc alkalommal képviseltem hazámat nemzetközi filmfesztiválokon: Zágrábban, New Yorkban, Teheránban kétszer (17 évi időkülönbséggel), Espinhoban, Ottawában, Oberhausenben, Krakkóban, Hirosimában). 7 ízben magyar sikerrel.

Több mint 20 éven keresztül tanítottam az animációt. Előbb a budapesti Képzőművészeti Szakközépiskolában (1971–72), majd az Iparművészeti Főiskolán, utóbb Egyetemen (1981-től), melynek DLA képesítésű (1997) magántanára vagyok (2000). 2004-től ismét tanítok, az Egyetem doktori iskoláján veszek részt a képzésben. 2007-ben egy szemeszteren át vizuális kommunikációt adtam elő a debreceni egyetemen 6 x 4 órában.

Hajdanán rajzoltam képregényeket, de mindig csak rangos szerzők (pl. Oscar Wilde, Stanislaw Lem, Jókai) művéből.

Készítettem rajzfilmplakátokat, tervezek emblémákat, illusztrálok mesekönyveket és más szépirodalmi műveket, továbbá saját könyveimet is. Cikkeim, tanulmányaim és könyveim jelennek meg.  Eddig 20 kötet, főleg művelődés- és művészettörténeti tárgyban, rövidebb írásaimnak számát sem tudom. Előadásokat tartok konferenciákon, egyetemeken, főiskolákon, középiskolákban és közművelődési intézményekben az animációról, művelődéstörténeti, irodalmi, képzőművészeti témákról, a gyermeknevelés, kultúrpolitika és közélet kérdéseiről. 1988–98 között, később szórványosan  rendszeresen készítettem hasonló témájú ismeretterjesztő televíziós műsorokat, forgatókönyvíróként, műsorvezetőként, rendezőként kereken 440-et.

2013-tól magyar szentekről készítek ismeretterjesztő sorozatot, 5×26 perc készült el belőlük eddig.  Emellett rendszeresen működöm közre ismeretterjesztő tévé- és rádióműsorokban. A DUNA TV egyik alapítója vagyok. Kurátorként, szóvivőként, az induló televízió műsortanácsa elnökeként működtem közre beindulásában. 1996-ban megpályáztam a DUNA TV elnöki tisztségét – sikertelenül.

Belekóstoltam a színházi munkába is. Korábban az Egyetemi Színpadon két népzenei műsort rendeztem (1981-ben és ’82-ben). 1997-ben a Budapest Bábszínház Bábiloni Biblia címmel mutatta be darabomat, amit magam írtam, terveztem és rendeztem. Az új Magyar Nagylexikon első öt kötetének szerző munkatársa voltam (1993–97). Részt vettem a meghiúsított budapesti EXPO ’96 és a hannoveri EXPO 2000 magyar programjának tervezésében. Több társaságban, egyesületben, szervezetben vagyok tag vagy viselek tisztséget.

Büszke vagyok arra, hogy legközelebbi barátaimmal együtt alapító kurátorként voltam tagja a Március 15. Társaságnak, mely 1981. március 15. óta 30 éven át tüntette ki ezen a napon az arra érdemeseket. Több alkalommal ért az a megtiszteltetés, hogy március 15-én mondhattam ünnepi beszédet (1998-ban, 2000-ben Budapesten, 2002-ben Sepsiszentgyörgyön, 2004-ben Nagytarcsán, 2006-ban Balatonfüreden, 2008-ban Szegeden).

1993-ben a Magyar Művészeti Akadémia a tagjai sorába választott.  2007-2009 között az Ópusztaszeri Nemzeti Park KHT. FB elnöke voltam. 2010 augusztus 1-jével visszahelyeztek NKA elnöki tisztségembe. 2011 október 15-ével közös megegyezéssel fölmentettek. Ugyanezen év november 5-én, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületté válásával a tagság beválasztott az Akadémia elnökségébe. 2014-ben az Akadémia alelnöke és a 70 Nemzet Művésze egyike lettem.” (Jankovics Marcell, Szakmai önéletrajz)

Az ember tragédiája

Az ember tragédiája a Jankovicsféle feldolgozásban egy színes, magyar animációs filmet jelöl. Forgatókönyve 1983-ban született, azonban a gyártás csak 1988-ban kezdődött meg, és egészen 2011-ig tartott, majd 2012-ben bekerült a köztudatba. A bemutató dátuma: 2011. december 8.

A szövegkönyv nincs átírva, apróbb változtatásokat lehet csupán észrevenni. Minden színt más-más ábrázolás mód ural, ami segíti a megértést. A művészeti korokat a színek során enciklopédiaszerűen viszi végig.

’Társzeneszerzőként’ jelenik meg Mozart, ahogy requiremje gyakran felhallatszik a mű bizonyos, jelentős jeleneteiben. (5:00 perctől)

  • Hossza: 160 perc
  • Forgalmazó: Mozinet
  • rendező: Jankovics Marcell
  • író: Madách Imre
  • forgatókönyvíró: Jankovics Marcell
  • zeneszerző: Sáry László
  • operatőr: Major Péter, Bacsó Zoltán
  • tervező: Jankovics Marcell
  • zene:  Sáry László, Wolfgang Amadeus Mozart
  • szereplő(k): Szilágyi Tibor, Usztics Mátyás,  Bertalan Ágnes, Széles Tamás, Molnár Piroska

Kritikák

  • „Gigantikus Madách-comic” (Csepella Márton, Mindennapi Film)
  • „Vizuális költészet és filozófia teszi még komplexebbé és rejtelmesebbé Madách monumentális színdarabját Jankovics Marcell nagy ívű adaptációjában – összeállt a korábban már részeiben itt-ott bemutatott nagy mű. Pazar képek, elgondolkodtató interpretációk láthatóak az életmű megkoronázásának szánt alkotásban. De – miként a tragédiában Lucifer szelleme – ott kísért folyamatosan a kérdés: megérte? (Gyenge Zsolt, Origo)
  • „A nagy művel minden alkotónak meg kell küzdenie, és csak első látásra tűnik úgy, hogy Jankovicsnak könnyebb dolga volt, mint a színpadra adaptálóknak, hiszen a rajzfilm lehetőségei kimeríthetetlennek tűnnek. Kétségtelenül ideális médium Madách művének a rajzfilm, de a rajzfilmre átgondolóra éppen azon csapdák leselkedtek, melyekbe Jankovics belelépett.” (Kolozsi László, Revizoronline)
  • „az első találkozáskor szinte agyonnyomja a befogadót” (Nikodémus, Filmdroid)
  • „Jankovics kétségkívül nagyot alkotott.” (Magyari Péter, Index)
  • „Pazar képek, elgondolkodtató interpretációk láthatóak az életmű megkoronázásának szánt alkotásban.” (Gyenge Zsolt, Origo)
  • „Madách kozmikus látomása Jankovics olvasatában virtuóz eszme- és kultúrtörténeti kaleidoszkóp, egy szuverén látásmódú alkotó pályájának csúcspontja.” (efes, Port.hu)
  • „A film legizgalmasabb vállalkozása az a törekvés, hogy a mai néző közelebb kerülhessen a Tragédiához.” (Lukácsy György, Heti Válasz)
  • „Ahogy a lascaux-i barlang kőkorszaki rajzolója a vadlovat, úgy ejti el nemes zsákmányát az animátor-rendező: a képpel varázsol. (Schubert Gusztáv, Filmvilág)
  • A képsorok nemcsak illusztrációként működnek, hanem egy másik műalkotás született meg Jankovics fantáziája által.” (Csákvári Géza, Népszabadság)
  • „A „készen kapott” művészeti stílusokat a rendező határtalan kreativitással varázsolja az animáció számára magától értetődővé.” (Orosz Anna Ida, Prizma)
  • „Madách művéhez mérhető, azzal azonos nagyságrendű mű született” (Kolozsi László, Revizor).
  • „Az ember tragédiája-rajzfilm egy-kétszáz évig hivatkozási alap, oktatási segédanyag lehet” (Kovács Bálint, Kultúra.hu)

Díjak, jelölések, érdekességek

  • A Nemzetközi Képzőművészeti Filmszemle fődíja
  • MÚOSZ Különdíj 02.02.
  • szeptember 21-én ünneplik a Magyar Dráma Napját, mely esemény szorosan kötődik Az ember tragédiájához
  • Magyar Filmkritikusok Különdíja – 2012. február 1.
  • Szolnoki Képzőművészeti Fesztiválfődíja – 2012. október 14.
  • Vilnius, kategóriadíj –  október 28.
  • Jereváni Reanimánia Fesztivál, egész estés filmek kategóriadíja – 2012. november 10.
  • Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál, a főkonzulátus díja – 2012. november 25.
  • ANIRMAU 13, Lalín, Pontinas CC Y De Ocio Gadis díj – 2013. április 13.
  • szeptember 21-én volt Madách Imre Az ember tragédiája című drámájának ősbemutatója a Nemzeti Színházban. A Magyar Írók Szövetsége ezen esemény tiszteletére, 1984-ben ezt a napot jelölte ki a Magyar Dráma Napjának, melyet azóta minden évben megünnepelnek.

 


Az ember tragédiája I.

Az ember tragédiája II.

Az ember tragédiája III.

Reklámok

Kultúr Káosz névjegye

Ha érdekel téged a rajz, képzőművészet, filmek, animék, videójátékok és sok más random dolog, akkor jó helyen jársz, mert mi itt ezekkel foglalkozunk.
Kategória: Eszmefuttatás, Mona, Nyugati animációs filmek
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Az ember tragédiája I. by Mona bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Az ember tragédiája II. by Mona | Kultúr Káosz

  2. Visszajelzés: Az ember tragédiája III. | Kultúr Káosz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s