Tűzzománc: A festékek by Yella

Az előző zománccal kapcsolat cikkemben tisztáztuk, hogy ez a technika nem más, mint fémek bevonása üveggel magas hőfokon (800<). Ezúttal a különböző festékfajtákkal fogok foglalkozni kicsit részletesebben, avagy itt az ideje magunkra zárni a vegykonyhát és kotyvasztani kicsit.

Iszapzománc: találó elnevezés, bár én inkább „tejfölzománcnak” mondanám. Ez a leggyakoribb és értelemszerűen legelterjedtebb festéktípus. Mi az Interkerámból, illetve a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhelyből szoktuk beszerezni őket. Na, de valójában miről is van szó? Ha tudományosan akarnék fogalmazni –és miért ne tenném?- akkor a defininció valahogy így hangzik: finomra őrölt, vizes szuszpenzió. A főalkotóeleme a már sokat emlegetett SiO2, vagyis zománcfritt. Ezen kívül tartalmaz még különböző színtesteket (fémoxidok), lebegtető- (pl.: agyagot), illetve úgynevezett állítóanyagokat (K2CO3) és rozsadasót (NaNO2).


Na, de elég a kémiából, térjünk át a gyakorlati részére a dolognak. Először is azt kell tudni, hogy a festékek „nyers” színei mások, mint a kiégetés után. Például a nyers sötétkék (492) inkább tűnik lilának, mint éjkéknek. Szóval mindenek előtt nem árt színmintát égetni, hogy úgy nagyjából azért tisztába legyünk azzal, hogy milyen a festékrepertoárunk van. A dolog azonban nem ennyire egyszerű, mert a zománcok színét még ezen kívül számos dolog befolyásolja. A teljesség igénye nélkül: kemencehőfoka, égetési idő, rétegvastagság, a „vászon” (az anyag hibák is képesek meglepetéseket okozni!), használtunk-e alapozót vagy sem… stb. Ezekre a hatásokra a későbbiekben majd mutatok példákat. Felhordásuk is több féle módon történhet. Egyrészt ecsettel, másrészt merítéssel, harmadrészt fújással.

RTU türkiz 0,5 kg és 1kg iszapzománciszap

Így gondozd az iszapzománcodat! Avagy rendszeres ápolást igényelnek.

  1. Használat előtt célszerű a tárolóedény teljes tartalmát felkeverni. Természetesen az ülepedés miatt, hiszen azért a lebegtető anyagok sem „mindenhatóak”. Különösen az Interkerámos zománcok hajlamosak az ülepedésre, gondolom azért, mert kevesebb a lebegtető anyag tartalmuk.
  2. A zománc tetején lévő folyadékot sem célszerű leönteni, mert a vízen kívül ebben az esetben a különböző adalékanyagok is eltávolításra kerülnek, aminek hatására megváltozhat a festék viselkedése.
  3. Viszont időről, időre még akkor sem árt „meglocsolni”, illetve átkeverni a festékeket, ha egyébként csak ritkán használjuk őket. Ezzel kitolható élettartama. A szakkör berkein belül volt, olyan tag, aki 15 éves iszapot is fel tudott használni ezzel a módszerrel. A szakirodalom szerint érdemes desztillált vizet használni hígításra, mert a csapvíz kloridionjai bekavarhatnak és hólyagos lesz utána a zománc. Bevallom őszintén én ez idáig csapvizet használtam erre a célra és ezt a jelenséget nem tapasztaltam vagy bármiféle más kellemetlen mellékhatást. Mondjuk az is előfordulhat, hogy a lajosmizsei illetve a tiszakécskei víz jobb az átlagosnál (ez a reklám helye volt).
  4. Az iszapzománc ősellensége a kiszáradás. Szóval érdemes jól záródó tégelyekben tárolni őket (pl.: befőttes üveg) és ne tegyük közvetlen napra vagy sivatagi viszonyok közé. Rövid időre se hagyjuk nyitva az edény száját! Na, szóval a pincében szeret bujkálni, a kemencétől minél távolabb. Ja, és a fagyért sincsenek odáig, ha üvegben tartjuk őket.
  5. Ha mégis megtörtént a baj és beszáradt az anyag, akkor sincs feltétlen veszve a haza. Összetörve különleges háttereket hozhatunk létre velük, illetve meg lehet próbálni az úgy nevezett rászitálásos eljárást. Esetleg azt, hogy vízzel felöntve pár napi áztatással, mozsáros töréssel és szűréssel életet lehet lehelni bele. Nálunk ez a felvizezett valamiből lesz a „kontrazománc”.

Nem szabad megfeledkezni a fedőről!

Színes iszapzománcok:

  1. Melegszínek: kadmium (mérgező!) típusú színtesteket tartalmaznak, használatuk ezért óvatosságot igényel. Kényes festékek más szempontból is, mert az égetést nem bírják. Nekem valahogy mindig a sárgákkal gyűlik meg a bajom. A szó legszorosabb értelmében leégnek a felületről, csak a sötét hamu marad utánuk. A piros egy fokkal jobban bírja a gyűrődést, de a kékeknek a nyomában sincs. A bordó meg véletlen szokott csak bordóra kiégni, inkább olyan sötétbarna színű a végtermék. Ha lehet leginkább az utolsó égetésre érdemes tartogatni ezeket a színeket, vagy ha javításra szorul az alkotás, akkor ide sem árt egy kis erősítés, ha más nem transzparens iszapzománccal.
  2. Hidegszínek: a zöld zománcokhoz króm-oxidot adagolnak, míg a kékek főoxidjának fémje a kobalt. Nem kényesek az égetésre, bár a világoszöldek azért időről időre tréfásak tudnak lenni. Jól keverhetőek, világosíthatóak. Karcolás második színének különösen a 492-t (sötétkék) ajánlom.
  3. Fehér, fekete, igen, nem: alapvetően két féle fehéret különböztetünk meg: mégpedig az ónosat és a titán fehéret. A kettő közötti eltérés az, hogy az ónos fedőképessége kisebb. Ezért csak nagyon nagy rétegvastagságban, illetve többszöri felhordás után (értsd többször égetsz és újra kened minden egyes alkalommal) lesz ténylegesen fehér a végeredmény. A többi festékkel jól keverhető, ezért a világosításukra, „pasztellesítésükre” is felhasználható. Megszáradva könnyen karcolható, ezért a skrafitizésnél is felhasználható, mint második réteg. Míg az ónos egy „félfedő festék”, addig a titán már vékony rétegben is fed, elég agresszív, élénk fehéret adó festék. Színkeverésre, világosításra alkalmatlan. Nehezebben karcolható, mint az ónos. Más festéket, ha ráhordunk, akkor úgynevezett „mákos” felszínt ad, ami lehetőséget nyújt különleges felületek kialakítására.
    A fekete két féle eljárással keletkezhet, de nem viselkedik két féle módón, mint a fehérek. Gyakorlatilag egynek tekinthetőek, égetést jól bírják.
  4. A színkeverés működik az iszapoknál. Tehát kékből és sárgából zöld lesz, illetve sárgából és pirosból narancs, viszont a pirosat kékkel kombinációja nem feltétlen szerencsés. Mondjuk normális lilát csak az Intrekerám felhozatalában láttam. Általában vagy túl sötétek vagy túl világosak a gyári változatok ebből a színből.

Transzparens iszapzománcok: mi a csak ékszerzománcnak vagy alapozóknak hívjuk őket. Szóval a továbbiakban így fogok rájuk hivatkozni. Lényegében színtest nélküli, csillogó fényű zománcokról van szó. A rézalap és az ott keletkező oxidok a fő színező anyagok. Felkenve, megszáradva, égetés előtt könnyen összekeverhetőek az ónos fehérrel. Kiégetve az alapozó milyenségétől függően más-más színt kapunk.

1032 és 10-9 egymás mellett by Yella

1031, 1032: jól lecsiszolt rézlemezem, eltalált rétegvastagsággal arany árnyalatot adnak. Személyes kedvenceim, bár az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy égetésre érzékenyek, könnyen leégnek. A 1031, a 32-től abban különbözik, hogy világosabb és valamivel (tényleg csak minimálisan) strapabíróbb. A szokott 850-es kemence hőmérsékletnél valamivel kisebb (830-840) hőfokot igényel. Jól karcolhatóak.

1031-be karcolt kép by Mona.

atlas_by_runaraedan-da0zljp

1032-be karcolt, majd festett kép by Aedan.

1033: hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint 1031, 1032. Sötétebb náluk, szép őzbarna színt ad, én főleg sötétbarna helyett használom.

10-9: vékony rétegben rózsaszín, már-már hússzínű árnyalatot ad, vastagabban inkább olyan gyöngyház jellegű. Közepesen bírja az égetést.

1097: világosabb, mint a 1031, és egy fajta rózsaszínes árnyalata van kiégetve. Sokkal jobban bírja az égetést, mint a fentiek. Főleg rekeszek alá használják, jól karcolható. Körülbelül egy évig tartható el, utána kristályosodik.

1097-es alapra festett kép by Mona

Cs-500: Interkerámban kapható, olcsóbb, mint a többi alapozó vagy festék. Égetést jól bírja. A 1097-hez áll legközelebb szín ügyileg, viszont megbízhatatlan. Hólyagosodásra is hajlamos. Színes zománcba keverve repeszti őket. Jót tesz neki, ha áll egy kicsit (úgy egy évet), akkor valamivel kezelhetőbb lesz.

Porzománcok: a névnek megfelelően halmazállapotban lehet őket venni kis tasakokban. Drágábbak, mint az iszapok és nem lehet őket keverni, viszont cserébe színtartók, sokkal jobban bírják az égetést, mint folyékony testvéreik. Főleg rekeszek feltöltésére használjuk. Opakk (fedő) és transzparens (átlátszó) fajtákba soroljuk őket. Utóbbiak nagyon hasonlítanak a kristályokhoz, de azért nem annyira szépek. Előkészítésük során bele kell helyezni a tároló edényükbe (amit nem árt előre megcímkézni) és többször át kell mosni őket. Ez úgy történik, hogy felrázás és ülepedés után legalább háromszor leöntjük a tetejükről a vizet. A folyadékra azért van szükség, hogy könnyebben be lehessen tölteni a rekeszeket a festékkel. Kiszáradást jól tolerálja Gyakorlatilag bármeddig eltartható bárminemű óvintézkedés nélkül. Beszerezni az Interkerámban, illetve a Kerámia stúdióban lehet őket.

Kristály: gyakorlatilag színes üvegdarabokról van szó ebben az esetben. Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhelyből lehet őket beszerezni. Az előkészítésük ugyan nem bonyolult, de idő és kacsó igényes. Először is szükség van egy kerámia-/famozsárra (!, a fémötvözetekből bármi kioldódhat), hogy kisebb szemcseméretet kapjunk belőlük. Víz alatt lehet szépen törni az alapanyagot és többször leöblíteni. Rekeszek töltésére használjuk leggyakrabban, bár érdekes textúrájú háttereket is elő lehet velük állítani. Bármeddig eltartható, transzparensek (alapozási hibákat nem tűnteti el). Továbbá szebben összeolvadnak a színei, mint a porzománcnak. A legszebb anyag, amivel eddigi pályafutásom során dolgoztam. Persze drágább, mint az iszap.

Kerámia akvarell: ez a legújabb festékem, amit beszereztem. Egyelőre szokjuk egymást. Hivatalosan 800 °C fokig stabilak a színei, de ez nem teljesen fedi a valóságot. Állagra gyakorlatilag olyan, mint a gombfesték (vízfesték) és úgy is kell használni. Eddig nagy előnyének az egyszeri, viszonylag alacsonyabb árát találom (meg ugye bármeddig eltartható), illetve precíziós munkáknál is jobban használható, mint az iszap.

Összefoglalva bármilyen üveg tartalmú anyagot fel lehet zománcozásra használni, még üveggyöngyöt is, ha van készleten. Akit behatóbban érdekel a téma (mármint az előállításuk, összetételük, egyéb kémiai nyalánkságok), annak ajánlom figyelmében Ötvös Nagy Ferenc: Festőzománc című könyvét behatóbb tanulmányozásra.

 

Reklámok

Kultúr Káosz névjegye

Ha érdekel téged a rajz, képzőművészet, filmek, animék, videójátékok és sok más random dolog, akkor jó helyen jársz, mert mi itt ezekkel foglalkozunk.
Kategória: Egyéb, Tűzzománc, Yella
Címke: ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s