Anime Magyarországon by Mona

Tartottam egy kiselőadást az egyik angol szemináriumomon, és úgy döntöttem megosztom veletek is azt a sok dolgot, amit mondtam, remélve, hogy mind releváns 🙂

Miért is beszélünk az animékről Magyarországon? Mert ez nem csak az én fétisem, hiszen a közhiedelemmel ellentétben Magyarországon egészen széles animerajongói tábor létezik.
Köztünk vannak az otakuk, mellettünk laknak, egy órára járunk velük, csak épp nem tudunk egymásról, és a rajongás csak a négy falon belül, illetve az ebay keresőjében lelhető fel. És hogy ez a társadalomban hogy is alakult ki? Most én utána néztem, és a következő koncepcióra jutottam.

Először is mielőtt neki esnénk a nagy egésznek, tisztázzuk, hogy mi is az anime?
Az anime egy japán kézzel rajzolt vagy számítógépes animáció. Azonban pontosítani kell a fogalmat, mert az anime hivatalosan MINDEN olyan sorozat és film, ami animációval készült. Csupán nyugat arroganciája az, hogy csak a keleti animációkat hívja animének, így annak megjelenését egy negatív előítélet kíséretében aláássa a köztudatban.
Jaj, és a legnagyobb állítás, amit ha meghallok, instant 600-ra ugrik a vérnyomásom, az az, hogy az anime csak mese. NEM, NEM CSAK MESE! Jó, persze, vannak gyerekeknek készült anyagok is, de RENGETEK, és zömével inkább felnőtteknek szóló sorozat/ film jelent már meg, amit ha megnéz egy gyerek, garantáltan pszichopata, de legalább mentálisan sérült lesz. Gondolok itt a Berserkre, az Akirára, a Shinsekai Yorira, a Madokára és még sorolhatnám.

Nyilván sok ember az anime szó kapcsán elsősorban ecchi és hentai dolgokra gondol, de ez hülyeség. Ez ugyan olyan, mint mikor azt mondom, hogy film, és valaki egyből a poreszra gondol. Nyilvánvaló, hogy ahogy a filmeknél és sorozatoknál, az animéknél is egy széles variációról beszélhetünk, amiben a pornó ugyanúgy megfér, mint az igazán mély vallási és társadalmi problémákat boncolgató, akár számottevő művészi értékű darabok.

És hogy miért olyan kedvelt az anime? A dián fel is soroltam. Aki benne van az tudja, aki meg nem, az úgy marad.

De most már térjünk át a generációkra. Magyarország esetében beszélnünk kell egy bizonyos O. generációról a 80-as évekből, mikoris a rendszerváltás előtt olyan sorozatok kerültek a csatornákra, melyeket nem hittek animéknek. Ilyen volt például a Kalánka néni, a Nils Holgersson kalandjai, vagy a személyes kedvencem Yellával, Aedennel illetve piciny családommal (aki még mindig nem hiszi el, hogy ez egy anime) az a Ginga: Nagareboshi Gin, vagyis az Ezüstnyil.

De érkezett a rendszerváltás 1989-ben, mely során minden kapu kinyílt a keleti sorozatoknak. A hatalmas áttörést a Dragon Ball hozta el, mely szószerint az egész világot bejárta a Sailor Moonnal karöltve, ezáltal létrehozva a nagyon masszív 1. Generációt. Jött még emellé a Pokémon is. Ki emlékszik még a chipses tazókra? 😛

De ilyen volt még a Mumin, Alfréd a kacsa, Maja a méhecske, Utazás a föld körül Willie Foggal és még rengeteg sok más sorozat. Nem árulok el azzal nagy titkot, hogy a régi reggeli matinék jelentős százalékát az animék tették ki az RTL klubbon és a TV2-n.

De aztán jött a probléma, hogy egy gyerek Son Gokunak képzelte magát és kiugrott a sokadikról, amibe frankón belehalt (bővebben itt olvashatsz róla). A média fölkapta a dolgot és kijelentette, hogy ez a mese, tehát a japán mese ártalmas (nem is a szülő, aki hagyta, hogy a gyereke mentális 0 legyen, és kiugrott az ablakon). Ezért betiltották a DB-t, azonban már késő volt. Egy réteg mélyen buzgott az animékért, és elindult Magyarországon a legnagyobb kalóz korszak. És igen CD-KEN TERJESZTETTÉK AZ ANYAGOT! És akkoriban kemény fél- akár egy órákat is várni kellett arra, hogy egyetlen egy darab rész letöltődjön. És még csodálkozunk, hogy mi vagyunk az egyik legnagyobb kalóz ország? Haha. Ekkoriban a legkedveltebb sorozatok a Slayers, Elfen Lied, Berserk, Cowboy Bebop és a Trigun volt. Terjedt az underground.

Az animések helyzetén az sem lendített, hogy 2002-ben a Chihiro Szellemországban Oscar-díjat nyert, de Miyazaki elhelyezkedését, mint közismert animefilm rendező biztosította.

Majd jött az A+. A virágkor, a fénykor, a csodák csodája. Nem elég, hogy az előző generáció filmjeit behozta és szinkronizáltatta, de egy olyan rendszert hozott létre, amit követni kellett volna. Bőven 2004 körül járunk már.

A kis rendszer nem volt nagydolog, csak annyi, hogy minden réteget kiszolgált. Gondoljunk csak bele. 20:00-kor kezdődött a Tsubasa kapitány, fiatal fiúknak, majd a Kaleido Star, fiatal lányoknak. Harmadikként besorakozott az Inu Yasha, ami már 13-4 éves fiú-lány néző tekintetét egyből megragadta, és ha a téma bevált, a soron következő Yu yu Hakushoval sem lőhetett mellé.
Statisztikákon látszik, hogy az InuYasha a 3. generációban tarolt, és nem félek bevallani, hogy ez volt számomra is az első sorozat, amit tudatosan, mint anime, úgy néztem végig.

Az A+ átalakult Animaxszá 2007-ben, és elkezdődött az anime rajongók toborzásának a leépítése. Sajnos ahelyett, hogy továbbra is a széles közönség kiszolgálására összpontosított volna a csatorna, helyette menő pakkokat vásárolt. A pakk ez esetben azt jelentette, hogy a csatorna nem egy sorozatot vett meg az első epizódtól a végéig, hanem MÁS országokban befutott animéknek valamennyi epizódját. Persze a legmenőbb sorozatok mind shonen (fiatalabb fiúknak szóló) sorozat volt, így eshetett meg, hogy bejött a Naruto, a Bleach, az FMA, a botrányos DB GT, és az egyetlen értékelhető josei (fiatal, felnőtt nőknek szóló) Nana. Ez szép és jó. Mi lett volna talán, ha olyan szinkront tesznek mindhez, amitől nem kapok sikító görcsöt (khm. Naruto) vagy végig veszik az egész sorozatot (khm. Bleach). És esetleg mi lett volna, ha nem olyan sorozatokat vesznek meg, mint a Cubix, hanem olyanokat, amikre a MAGYAR RAJONGÓ vágyott volna. Széles rétegben szolgálta volna ki az igényeket (idősebb-fiatalabb illetve fiú-lány rétegeket). Annyi sok más jobb és olcsóbb sorozatot lehetett volna vásárolni…

Eddig a generációig nagyjából tudtam, hogy mi volt a TV-ben, azonban én is elértem azt a pontot (főleg a netezési lehetőségek fejlődésével) hogy a jól bevált kalóz módszerre ráálltam és a számomra megfelelő sorozatokat kezdtem el nézni magyar fansubbal vagy anélkül.

És vége. Az Animax 2013-ban lehúzta a rolót, így már nem tudom hányadik generációnál járunk, továbbá csak világszinten felhypolt dolgokat ismerem, specifikusan magyart már nem. A hivatalos infók megszűntek, nincsen olyan mértékű utánpótlás, bázisépítés, mint annó a 3. generációnál volt.

Mostanság kijött egy kutatás, ami bizonyítja, hogy több ezer fanról beszélhetünk, és annak csupán kb 30 %-a mutatkozik meg a Conokon. Büszke vagyok, hiszen ez is mutatja, hogy nem elhanyagolható ez a kis közössége a magyar animéseknek.

De hogy mi lehetett volna a megoldás? Az Animaxnak teszem azt nem a DB GT-t kellett volna például behoznia iszonyatos összegekért, nem pakkokat kellett volna vásárolnia, hanem szinkronizálni (ott is a minőségre érzékenyen odafigyelni), leadni különböző filmeket, ILLETVE SZÉLES SKÁLÁN MINDEN NÉZŐNEK JÓ SOROZATOKAT MUTATNI.

Yellával tanakodtunk és meg is állapodtunk egy nagyon erős felhozatalban, ami között a Versailles no Bara, HunterxHunter, Saint Seiya, Escaflone, Berserk és a Neon Genesis Evangelion mind szinkronosan szerepelhetett volna.

Köszönöm a figyelmet 🙂

Mona voltam

De kíváncsi vagyok más koncepciókra és felvetésekre is, szóval a comment szekciót nyugodtan használjátok 😉

Advertisements

Kultúr Káosz névjegye

Ha érdekel téged a rajz, képzőművészet, filmek, animék, videójátékok és sok más random dolog, akkor jó helyen jársz, mert mi itt ezekkel foglalkozunk.
Kategória: Anime, Eszmefuttatás, Mona
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s