Armello by Aedan

„Hősök, halljátok a hívó szót! Bölcs és más erényekben tündöklő Királyunkat, ki a békét és igazságot elhozta országunkba, és annyi éven át hűen szolgálta a népét, rejtélyes ragály sújtja. A Rothadás a testét, a szellemét mardossa, tépi, falja, sorvasztja, az általa okozott fájdalom, romlás hajdan jó urunkat az őrületbe taszította, ki tébolyultságában tovább terjeszti az őt emésztő kórt, és kész magával rántani egész királyságunkat a biztos pusztulásba. Oh, mily balsors, mily kegyetlen vég jutott nemes szívű urunknak részül ! Hősök! Induljatok hát, állítsátok meg a Rothadást, szabadítsátok meg hőn szeretett Királyunkat szenvedésétől, és a legfontosabb: bármilyen áron, mentsétek meg Armellot!”

armello_core_clans_by_armello-d7e441h.jpg

 

Helló mindenki, itt Runar Aedan jelentkezik a varázslatos Armello világából, de mielőtt magára a játékra rátérnénk, megosztom a bevezető szöveg kevésbé szalonképes, sötétebb alternatíváját is: „Hohó, haldoklik az őrült despota? Gyorsan, öljük meg a királyt és mindazokat, akik az utunkba állnak, és kaparintsuk meg a trónt! Mi? A ragály és a belső harcok pusztítják az országot és az ártatlan polgárokat? Sebaj, amint miénk a trón, talán majd foglalkozunk ezekkel a problémákkal is…” Ellentmondás van a kettő szövegrészlet mentalitása között, ettől függetlenül mind a kettő jellemző az Armellora, amin semmi csodálkozni való nincs, mert a játék alapfelállása egyezik a Trónok Harcában látottakkal. No, vegyük szép sorjába, hogy mik azok: van egy gyenge központi hatalom, aminek a megszerzésére az egymással rivalizáló -nyílt harc mellett a politikai ármánykodást, egymás hátbatámadást sem szégyenlő- klánok törnek, miközben mindenkinek az életét egy külső, titokzatos veszedelem fenyegeti, amivel a kutya nem törődik, pedig nagyon kellene… A hasonlóság itt véget is ér a kettő mű között: Armello -Trónok Harcával szemben- nem a túlzott, néhol öncélú erőszakkal, csöcsvillantással, szexszel, és pöcslevágással operál, helyettük egy gazdag, sok lehetőséggel és nagyon sok veszéllyel teli -látszik, hogy a játék készítői ausztrálok- fantasyvilágot, izgalmas és változatos játékmenetet kapunk. Meg cuki/menő antrokat is, de ne tévesszen, illetve riasszon  meg senkit se ez a tény, a –Zootopiához hasonlóan- Armelloban sem könnyed gyermekjáték az életük.

 

armello-review-pc-491100-2

Nosza, ennyi bevezető után kezdődjék is el a harc a koronáért!

 

 

Első körben négy klán sorai közül kikerülő nyolc –remélhetőleg nemsokára tizenkettő- játszható karakter közül kell kiválasztanunk azt a szereplőt, akit királyként a legszívesebben szeretnénk a trónon látni.   Nem árt jól meggondolni ezt a döntést, mert mindegyik karakternek megvannak a maga erősségei, illetve olyan képességekkel is rendelkeznek, melyek taktikus használatával az egész játék állását a magunk javára tudjuk fordítani. Persze, a többi játékos is pontosan erre törekszik, emiatt fontos, hogy megismerjük a karakterek gyengeségeit is, hogy aztán kíméletlenül megbüntessük a többieket, amiért ilyesmikkel merészelnek rendelkezni.

Megjegyzem azért így sunyiban, hogy kevés leírás alapján is sikerült a készítőknek egyedi, szerethető, élő szereplőket alkotniuk. Számomra legjobban kedvelt szereplőket be is mutatom!

Thane

 

Először köszöntsük Thane-t a Farkas Klánból. Senkit ne tévesszen meg gyermeki mosolya, Thane kemény harcos a javából, és ezt a tényt a Király megölésével kívánja megerősíteni.

 

Sana

 

Sana a Medve Klán oldaláról. A Rothadást akarja mindenáron megállítani, illetve a Királyt meggyógyítani a helyi természeti mágia, a Wyld segítségével, így hozva egyensúlyt a világba.

 

Mercurio

 

Mercurio a Patkány Klánból. Jobban szereti a politikai zsiványkodást a nyílt harcnál. Simán meg tudja csinálni, hogy miközben kirabol, még jól is érezd magad! Ha kell, a céljai elérése érdekében önként kész belevetni magát a Rothadásba, és válik a Királynál is korruptabb rettegett nagyúrrá.

 

Amber

 

Amber a Nyulak Klánjának oldaláról. Őt is jobban érdekli a politika, mint a harc, de nem hanyagolja el emiatt kedvenc hobbiját, az elfeledett, ősi romok felfedezését. Ezek mellett türelmes játékos, jobban szereti a hírnevet gyűjteni, hogyha magától hunyna el a Király, a nemesek őt válasszák meg Armello következő uralkodójának.

 

 

2016-02-09_00001

A karakter kiválasztása után még van lehetőség finomítani a képességeiket mindenféle csecsebecsével, javasolt többféle kombinációt is kipróbálni.

 

20160324181926_1.jpg

A multiplayernél azért van, hogy néha negyed órát is kell várni, mire összegyűlik elég ember egy meccshez, de mindenképpen megéri!

 

Oké, karakter kiválasztva, és már benne is vagyunk Armello világának a kellős közepén, akarom mondani, az egyik szélén, mert a véletlenszerűen generált pálya közepén mindig a Király vára áll. Itt kezd igazán érdekessé válni a dolog, mert játékműfaj szempontjából érdekes egyveleget mutat a játék: alapjaiban egy társasjátékot kapunk, dobókockákkal és kártyákkal, megfűszerezve egy kis 4X, stratégiai és szerepjáték elemekkel. Elsőre mindez bonyolultnak tűnhet, de nem kell félni, a játék működésének az alapjait a prológus szépen megmutatja, pár meccs lejátszása után senkinek sem fog gondot okozni a játék összetett szabályrendszere.

Armello_dice-symbols-poster.png

Ám nem lenne teljes a cikk, hogyha a játékmechanizmus alapjaiba nem tekintenénk bele egy kicsit. Szerepjáték oldalról van a négy alaptulajdonság (Fight, Health, Wits, Spirit), stratégiai oldalról pedig a négy erőforrás (Pénz, Mágia, Presztízs, Rothadás).

 

20160324194857_1

A csatáknál és a csapdáknál a dobókockáké a főszerep. A játék szereti az ellentétpárokat: kard/pajzs, nappal/éjszaka, Wyld-a természeti mágia-/Rothadás -érdekes gondolat, hogy ugyan a kettő látszólag egymás ellentéte, a Rothadás inkább az elfajzása a Wyldnek-, amik adott helyzetben másképpen viselkednek: a napszaki kocka oldalak csak a nekik megfelelő időben jelent találatot, míg a Wyldnél találat mellett még egyszer dobhat az ember, a Rothadásnál nem. Minél több kockája van az embernek, annál nagyobb az esélye, hogy több találatot bevigyen/védelmet felépítsen. Kockák számát a harcban a Fight-tal, csapdáknál a Wits-el és a Spirit-tel lehet növelni.

 

94fcbea250a503b11ed73b473a1aaf3a_original

A kártyák a különböző tárgyakat, varázslatokat, a politikai húzásokat, különböző bónuszokat adó követőket tartalmazzák, melyek használatával előnyre tehetünk szert. A Wits határozza meg, hogy egyszerre mennyi lehet belőlük, érdemes ezért a kevésbé hasznosaktól megszabadulni, hátha jobbat tud legközelebb kihúzni az ember.  Egyébként a kártyákat a csatákban/csapdáknál is fel lehet használni, mindegyik rendelkezik a dobókockákról megismert szimbólumok egyikével, és ugyanolyan hatást fejtenek ki, mint ha azt dobta volna a játékos.

 

armello_quest

Az alaptulajdonságokat különböző küldetések elvégzésével lehet növelni, mely mellé még erős tárgyakat is kaphatunk, hogyha -büntetés lehetősége mellett- meg merjük őket reckírozni . Viszont nem árt megjegyeznem azt, hogy nem mindig célszerű csak a küldetésekre összpontosítani, tudni kell, hogy mikor kell felhagyni velük.

 

game_screenshot_06bbff11f018070c98ffff6481e735c0

Nézzük meg közelebbről a nyersanyagokat is! A pénzt és mágiát minden nap ad a játék, ezekből lehet megvenni a kártyák hatásait. Presztízst viszont akkor kap az ember, ha például másik hősöket gyilkol le, küldetéseket teljesít, falvakat ment meg a Rothadástól… Önmagában a Presztízs nem sok mindent csinál…

 

2016-02-04_00001.jpg

…viszont legtöbbel rendelkező játékos lehetőséget kap tanácsot adni a királynak, hogy az adott napon milyen törvényt iktasson be, melyekkel az addig ismert szabályok a fejük tetejére állhatnak. Mondanom sem kell, hogy ezzel a húzással sok borsot lehet törni a többiek orra alá…

 

Screenshot_2014-05-21_13.20.10

Legvégül a Rothadás maradt, melynek terjesztésében a képen látható Bane-k (én jobban szeretem őket Kárhozottaknak hívni, ez a szó egész jól kifejezi a lényegüket) játszanak nagy szerepet. A Rothadás egy kétélű kard: ha csatára kerül a sor, akinek több van belőle, az megkapja a másik pontjait dobókocka formájában. Ez eddig szép és jó… csak közben a Rothadás kiszipolyozza az ember életerejét, meg sok gazságokat kell elkövetnie ahhoz, hogy kellő magasságokba lehessen megnövelni.

 

Armello game review winter wolf

Okés, alapok megvoltak, már csak ki kell ismerni a játékot. Pofonegyszerű, ugye?

Armello-screenshots-04-large.jpg

 

Nem, nem az. A játék mindig kész valamilyen aljasságot a játékos útjába gördíteni.

 

large

A megfelelő kártya- és nyersanyag használattal valamennyire föl lehet készülni a váratlan eseményekre, viszont ennek a tapasztalat megszerzése céljából jó pár meccset végig kell játszani.

 

Ettől függetlenül most már semmi sem akadályozza meg az önfeledt felfedezést, a fejlődést, mindenféle kacat gyűjtögetését, az egymással való csatározást, illetve elgáncsolását, hátba szurkálgatását. Várjunk csak, mégis van egy: a Király nem a szappanoperákban megismert tünetmentes halálos betegségben szenved -amivel az ottani szereplők vígan eléldegélnek pár száz részen keresztül-, a napjai tényleg meg vannak számlálva, és nagyon nem mindegy, hogy milyen körülmények között fogja őt elérni a tragikus vég.

2016-01-16_00006.jpg

Ha véletlen a Király nem idegenmancsúság miatt hunyna el, akkor az nyeri meg a játékot, akinek a legtöbb presztízs pontja van. A Presztízsgyőzelem a leggyakoribb, egyben a legbiztonságosabb győzelem fajta, szóval csak szorgosan irtogassuk a többieket és a Kárhozottakat.

 

20160324194915_1.jpg

Még van három másik módszer is, amiknél viszont be kell törni a király várába, hogy pontot tegyünk az egész herce hurca végére. A Királyölőnél egyszerűen egy csatában le kell győzni az uralkodót, míg a Rothadásnál korruptabbnak kell lenni a királynál. Megölni persze könnyű a királyt, de túlélni az ő csapásait, nos, arra alaposan fel kell készülni. Negyediknél, a Szellem Köveknél, egész Armellot keresztül-kasul kell járni, közben négy Spirit Stone-t kell összegyűjteni, melyekkel a Királyt meg lehet gyógyítani.

 

Mercurio_Trailer.png

 

Mindegy, hogy melyik utat válasszuk a győzelem felé, a lényeg, hogy mindent megtegyünk érte! Vagy mégse? Képes lennél hagyni a győzelem érdekébe, hogy a Kárhozottak megtámadjanak egy települést, és utána hősként felszabadítsd a laóit? Vagy te magad idéznéd meg rájuk a veszedelmet? Ilyen téren önismereti tesztnek sem utolsó a játék…

 

Egyébként Armello nem csak a játékmenet, hanem a megvalósítás szempontjából is szép eredményeket mutat. Maga a játék grafikája nem eget rengető, de szép színes, stílusos, és külön kiemelném a szereplők modelljeit, animációit, pár látványelem használatát- nekem tetszett a térkép felett repkedő madarak, vagy éppen felhők vonulása-, amik jól mutatnak. A tényleges bravúrt a játékhoz tartozó artwork, a karakterek dizájnja, a kártyákon lévő képek hozzák, azok tényleg eszméletlenül jól néznek ki!

armello-screenshot-10-ps4-us-13aug15.jpg

armelloblogrolljpg-a2a355_1280w

 

Ha a trailerekben látott képek alapján egy rajzfilmet összehoznának, én biztosan nézném!

 

armello__reprieve_by_chichapie-d8jax2p.jpg

 

A kártyákon ehhez hasonló rajzok vannak…

 

2efdb166df332b5e5eb97d6acaa50dd8_original

 

És gyakran még animáltak is!

 

A kép világ mellett a hangeffektek is hangulatosra sikeredtek, nekem külön tetszett, hogy például mikor a térképre nagyon ráközelít az ember, másféle hangok hallatszódnak a mocsarakból, mint a városokból. Ezek a kis apróságok mindenképpen rásegítenek, hogy Armello világa ne steril, hanem élő legyen. A zene pedig… Hűha… Gyönyörű. Csodálatos. Epikus. Tökéletes. Ráadásul igazodik a játék történéseihez, más muzsika szól például a különböző napszakoknál, vagy mikor belép az ember a Király várába. És amikor megnyeri játékot… Már attól libabőrös vagyok, ha csak rágondolok ezekre a dallamokra, és amikor ténylegesen hallom őket… Egyszerűen fenomenális!

Armello_teaser.jpeg

 

Viszont nem csak a zene epikus, hanem úgy az egész Armello is. Amellett, hogy játéknak van egy alapvetően komor, borongós alaphangulata, a játékmenettel, a képi világgal és a zenével olyan szintű epicitást értek el a készítők, mely ilyen szinten nem sok alkotásban fordul elő. Ráadásul mindegyik végigjátszás hozza ezt a hangulatot, a kezdeti bizakodástól, az első kárhozott megjelenésén, a játék közepénél elszabaduló káoszon át a katarzisig, avagy a Király haláláig. Ez azért is nagy szó, mert a játékot -ha tényleg meg akarjuk az összes oldaláról ismerni- többszöri végigjátszásra tervezték, személy szerint én minimum hússzor játszottam végig, és mindegyik alkalommal ki tudta váltani belőlem ezeket az érzéseket. Minden elismerésem ilyen téren is a készítők felé!

Aki nem hisz nekem, annak javaslom ennek a trailernek a megtekintését. Hű, amilyen epikus életérzés sugárzik belőle! Ugyan már korábban is hallottam az Armello-ról, és szimpatikusnak tartottam már elejétől a játékot, de személy szerint emiatt a trailer miatt döntöttem úgy, hogy el kezdek vele játszani. Nagyon megérte…

 

Persze, van egy pár negatívumnak beállított játékmeneti sajátosság, melyek mellett nem mehetek el szó nélkül. A neten olvasgatva sokan panaszkodtak arra, hogy a szerencse a játékosok képességeihez képest nagyobb szerepet játszik a kelleténél. Ám azt nem veszik figyelembe, hogy Armello alapvetően egy társasjáték, melyekben pont Fortuna anyánknak van nagy szerepe, illetve annak, hogy miképpen használjuk fel az ő áldásait, vagy éppen miképpen vagyunk felkészülve az általa hozott szerencsétlenségekre. Hogyha a képletből őt, illetve a véletlenszerűséget kivennék, kiszámíthatóvá tennék a játékot, azzal pont elveszítené a játék a lényegét: tökéletesen mindegy, ki hogyan áll, a kiszámíthatatlanság következtében a hátrányban lévő játékosoknak is esélyük van a játék megnyerésére.

Amber trailer

 

Másik gyakran hangoztatott kritika szerint a játék egy idő után vontatottá, unalmassá válik, mely miatt sokan félbehagynak egy meccset. Részben egyet értek ezzel a kijelentéssel, tényleg könnyű az embernek túldozíroznia magát a játékkal: magam is tapasztaltam, hogyha egymás után kétszer játszottam végig a játékot, a másodiknál már nem úgy figyeltem, türelmetlenebb voltam, illetve a játék hangulata sem úgy jött akkor át, mint az elsőnél. Viszont ez nem hiba, hanem megint a társasjáték műfajának a velejárója, a bonyolultabbakat, agytörősebbeket nem javasolt egymás után többször játszani. Amint lecsökkentettem a napi dózist egy játékra, illetve pár nap szünetet hagyok két meccs között, számomra az ilyen irányú probléma teljesen megszűnt létezni.

Ám ténylegesen is van egy-két dolog, melyek nélkül is működik minden, viszont ha benne lennének a játékban, biztosan dobnának még egyet a játékmeneten. Az egyik, hogy a Rothadás nem terjed olyan gyorsan, mint amekkora veszélynek be van állítva. Ez nem olyan vészes, inkább az, hogy kevés olyan kártya, esemény van a játékban, melyekkel rá lehetne segíteni a terjedésére.

9f12b53c05923e5a4de7c6d6ed66d4be

 

Egen, ezekből kéne több.

 

Sana_Trailer.png

 

Sana biztosan örülne nekik.

 

A másik, hogy jelen állapotában a banditák nem kaptak akkora szerepet, mint a trailerek alapján gondolta az ember. Nekem külön tetszett az az ötlet, hogy nem csak a Király, a klánok acsarkodása, és a Rothadás okoznak problémát az országnak, hanem a polgárok egy része úgy dönt, hogy saját kezükbe/mancsukba veszik sorsukat, és útonállóként próbálják túlélni a káoszt, még ha ezzel tovább is gyengítik a központi hatalmat, meg nagyobb pokollá teszik egymás életét. Ebben a formában ez sajnos nem valósult meg, jelenleg csak kártyák formájában léteznek a játékban. Persze, vannak ugyan a játszható bandita karakterek, viszont a publikum -még- nem rendelkezik velük, meg ők sem pótolják az olyan NPC útonállók hiányát, akik -a Kárhozottakhoz hasonlóan- káoszt és pusztulást okoznak az országban, és őközöttük is rendet kelljen tenni a játékosoknak.

1b5063baddbdfbd62c2aa353f702cafa_large

 

A bandita klán tagjai, van hír, hogy DLC formájában játszhatók lesznek majd.

 

bandits1

 

Remélem, vele együtt fognak megjelenni. Őt, és a hozzá hasonló finomlelkű úriembereket, akarom mondani, úriantrokat nagyon  hiányolom a játékból…

 

Összegezzünk! Armello egy fantasztikus, epikus játék, egy-két apróságtól eltekintve én maximálisan elégedett vagyok vele, mindenkinek csak ajánlani tudom! Fontos még megjegyeznem, hogy a játék csak egy kis ízelítőt adott Armello világáról, a benne élők személyes tragédiáiról, és van benne annyi tartalom, hogy -a trailerekben látott grafikai stílus alapján- akár egy minimum huszonnégy részes sorozatot összehozzanak belőle! Szóval, mostantól figyelni fogom a League of Geeks további ténykedését, kíváncsi vagyok, hogy még miket fognak tudni kihozni az Armello világából. Meg még egy kettő cikket fogok írni a játékról, mert még jóóóóóó sok mondanivalóm maradt vele kapcsolatban…

1

 

Akinek volna kedve egy-két meccset játszani az Armelloval, ne habozzon, nyugodtan írjon rám a runaraedan@gmail.com-ra!

 

Reklámok

Kultúr Káosz névjegye

Ha érdekel téged a rajz, képzőművészet, filmek, animék, videójátékok és sok más random dolog, akkor jó helyen jársz, mert mi itt ezekkel foglalkozunk.
Kategória: Aedan, Ajánló, Kritika, Videojáték
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Beyond the Western Deep by Aedan | Kultúr Káosz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s