Kells Titka by Mona

Folyamatosan panaszkodok, hogy a Disney-mesék nyomasztó marhaságai miatt sosem látok egy normális, igényes, nyugati animációs filmet sem. De ez megváltozott, mikor a tavalyi évben belefutottam a Kells Titkába. Hatalmas meglepődéssel töltött el, és az első öt perc után lekötötte a figyelmem 100 %-t.

De hogy miről is van szó?

Történetünk a 9. századi Írországba kalauzol minket, egyenesen Kells Apátságához, ahol Brendan, az ifjú papnövendék él szigorú nagybátyjával és más apátokkal. Azonban egy nap megjelenik Aidan testvér, Iona távoli szigetéről, aki magával hoz egy különleges könyvet, egy kiegészítendő kódexet, melynek befejezéséhez a pap Brendan segítségét kéri.

Ám ebben a korban a gyakori vikingtámadások miatt a főapát, Brendan nagybátyja, elzárkózik a kódextől, és a biztonságot nyújtó falat építi Kells köré. Brendan viszont elszánja magát és nekivág a kalandnak, hogy felfedezze a világot, és a fal mögé merészkedik, hogy a tintához szükséges bogyókat gyűjtsön. Sötét és veszélyes helyeken viszi az útja, ahol mitikus lényekkel is találkozik, mint például Aislinggel, egy erdei tündérrel.

Szerintem nagyon szép történetet dolgoz fel ez a film, ráadásul magyar szinkron is készült hozzá. Bár én jobban szeretem az angolt, mert a különböző akcentusok, és a régies stílus úgy jobban kiemelődik. (persze a magyar is hozza az akcentusokat, de azért alapvetően az angol nyelvben fordulhatnának elő azok az adott beszédstílusok, a magyarban inkább a tájszólás a jellemző)

Elsősorban a grafikája fogott meg a filmnek. Ismerős volt, mégis újszerű. Utána járva nem is csoda, hisz a film jelentős része a Kecskeméti Rajzfilmstúdióban készült, idézve a Régi Magyar Népmesék arányos tördelését, geometrikus átfogásait, vezetéseit. A hátterek élénkek, ugyanúgy digitálisak, mint vízfestékszerűek, helyenként látható papírtextúrákkal. Pont emiatt a hátterek nagyon egyediek, jellegzetesek lettek, továbbá lenyűgöző az, ahogy az indák, népi motívumok során kanyarodunk egyik képkockából a másikba.

A látványvilág és a megvalósítás lélegzetelállító. Nagyon tetszett a fajelenet, és a vikingek támadása, mert akkor a hátterek valahogy nem szimpla hátterekként szerepelnek, hanem hangulat kifejező eszközökké növekednek. Egyszerűen, hiába 2009-es a film, a képi megvalósítása, a véleményem szerint, a legjobb, amit valaha láttam.

A karakterábrázolás olyannyira jellegzetesre sikeredett, hogy felértékelődött a számomra ez a rajzstílus. Mint más, régi sorozatokban, most is geometrikus formákba lehetett fogni az embereket, ami a nép motívumvilág mellett nagyon szépen mutat, nem beszélve a mozdulatok új formájáról, miközben azok még mindig emberiek maradnak.

Továbbá a zene is hűen hozza a hangulatot, varázsol el a régi világban. Kifejezetten jó Aisling éneke, mely a mai napig is felcsendül a fülemben. Összesen 21 soundtrack készült, ami egyesek szerint kevés, és gyakran ugyanaz a dallam csendül fel, de én ezt hibaként egyáltalán nem érzékeltem. Szerintem hangulatos, akár “keltás”-nak is lehet mondani.

Kivitelezés szempontjából minden nagyon jó, és látványos, azonban valami hibának lennie kellett, hogy nem tett szert oly nagy hírnévre. Ez a probléma a történetben keresendő. Bár misztikummal bővelkedik, és még történelmileg is helytálló, mégis a főmondanivaló nem egy egyetemes tényt szögez le, mint a szeretet, barátság és hasonlók, ami nem gond, mert így egyáltalán nem klisés a befejezés. De pont emiatt nem szeretik annyian.

A fő konfliktus az, hogy ebben a korban hatalmas nagy pusztítást végeztek a vikingek, ahogy nem csak életeket vettek el, de a kultúrát, a tudást is megsemmisítették. Ezért voltak fontosak a könyvek, a kódexek, hogy tudást, a fényt elhozzák a sötétségbe. Ezért is olyan fontos Aiden testvér, majd Brendan küldetése, hogy befejezzék a kódexet.

Összességében ez egy nagyon erős és jó mű, továbbá ahogy említettem magyar vonatkozása is van. Lehet nem lesz mindenki nagy kedvence, de ha már besokallunk a Disney mázas világától, akkor mindenféleképpen ajánlom ezt megnézni, kicsiknek és nagyoknak. Szemgyönyörködtető a grafikája, és mondanivalója is eltér a szokásostól.

Néhány alapinformációt elmulasztottam említeni az elején, így most teszem meg:

Stáblista:

rendező: Tomm Moore, Nora Twomey
forgatókönyvíró: Tomm Moore, Fabrice Ziolkowski
zene: Bruno Coulais
producer: Paul Young, Didier Brunner, Tomm Moore

Díjak és jelölések:

Európai Filmdíj (2009) – Legjobb animációs film jelölés: Tomm Moore
Oscar-díj (2010) – Legjobb animációs film jelölés: Tomm Moore

Remélem a kis írásim után majd sokan kedvet kaptok, hogy megnézzétek Kells Titkát, és ha tetszett, meséljetek róla 😉

Találjatok meg Facebook-on!

Reklámok

Kultúr Káosz névjegye

Ha érdekel téged a rajz, képzőművészet, filmek, animék, videójátékok és sok más random dolog, akkor jó helyen jársz, mert mi itt ezekkel foglalkozunk.
Kategória: Kritika, Mona, Nyugati animációs filmek
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s