Az illusztrációkról röviden II. – Mona

Ahogy ígértem, most elsősorban a magyar illusztrátorokat fogom sorra venni, mert igenis voltak és vannak! Az emberek többsége mégsem ismerik őket.

Akiket itt felsorolok, külön-külön megérdemelhetne egy posztot az életpályájával és temérdek alkotásával, kiállításokkal, képekkel illusztrálva. Azonban az már nem lenne „röviden”.

Így hát ismerjünk meg pár jelentős magyar alkotót!

Persze azt nem felejtjük el, hogy mi is az illusztráció: egy alkalmazott képi ábrázolás vagy diagram, amelynek célja valamely szöveg szemléltetése, megvilágítása, könyveknek díszítése, a szövegnek értelmezése képekkel, rajzokkal, fényképekkel, ábrákkal.

Nem is akarnám csépelni a szót, kezdjük is:

Bálványos Huba

(1938-2011)

Alakos munkáinak többsége litográfia (síknyomtatás elvén alapuló grafikai eljárás), vegyes technikájú rajz és grafika. Nagyméretű falképeket is készített, iskolai emlékfalat és bronz portrédomborműveket. Linómetszeteiből, grafikáiból tematikus és/vagy műfajok szerinti mappák jelentek meg. Könyvillusztrációkat is készített.

  • Boda István: Angyal áll az ajtó előtt: regény. (Grafika: Bálványos Huba) Budapest, 1986.
  • Baranyi Ferenc: A honfoglalás felszámolása: Verses széljegyzetek tizenegy évszázad magyar történelméhez. (Grafika: Bálványos Huba) Budapest, General Press Kiadó.
  • Ladányi Mihály: Könyörgés szerelem ellen: versek. (Grafika: Bálványos Huba) Budapest, 1995.
  • Simor András: Ezredvégi szatírák: 77 vers. (Bálványos Huba rajzaival). Budapest, 2003.

Grafikáit egyéni és csoportos kiállításokon szerepeltette itthon és külföldön, 1968–1987 között a magyar grafika csaknem mindegyik külföldi vándor kiállításán szerepelt alkotásaival. Számos közgyűjtemény őrzi műveit, köztük a Magyar Nemzeti Galéria (Budapest), Déri Múzeum (Debrecen), Herman Ottó Múzeum (Miskolc), Janus Pannonius Múzeum (Pécs), Miskolci Galéria, Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba), Puskin Múzeum (Moszkva), Sárospataki Képtár.

Díjak és elismerések:

Bálványos Huba Weboldala

Bartha László

(1908 – 1998)

Festményeit a korai időszakban a lírai realizmus jellemezte, az 1960-as évektől a lírai alaphang mellett motívumkincse, motívumegyüttesei gazdagabbá váltak, térbeli ritmusokkal, ritmusképletekkel jelentkezett, fokozatosan felcsatlakozott a posztmodern és a lírai absztrakt vonulathoz. Folyamatosan megmérette magát mind egyéni, mind csoportos kiállításokon. 1957-től már rendszeresen részt vett a korban szokásos országos és csoportos kiállításokon, számos európai ország kiállításaira is eljutott.

Bartha képei leginkább külföldön találtak vevőkre, de hazánkban is őriz tőle képeket a budapesti Magyar Nemzeti Galéria, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, a Kecskeméti Képtár és a Szombathelyi Képtár. Majd harminc évnyi kőszegi hagyatéka Vas megyében maradt.

A könyvillusztrálásnak is kiváló mestere volt, a magyar- és a világirodalom számos klasszikusának kötetét díszíti az ő tollrajz és gouache illusztrációsorozata

  • Áprily Lajos: Jelentés a völgyből. (Budapest, 1965.)
  • Babits Mihály: Halálfiai. (Budapest, 1972.)
  • François Villon: Összes versei. (Budapest, 1979.)
  • Thomas Mann: Válogatott elbeszélések. (Budapest, 1974.)

Magyar- és külföldi klasszikus drámák előadásaihoz tervezett színházi díszleteket

  • John Osborne: A komédiás. (Katona József Színház, Budapest, 1958.)
  • Arthur Miller: Pillantás a hídról. (Petőfi Színház, Veszprém, 1961.)
  • Szigligeti Ede: Liliomfi (Petőfi Színház, Veszprém, 1961.)
  • Friedrich Dürrenmatt: Fizikusok. (Nemzeti Színház, Miskolc, 1966.)
  • Németh László: Az írás ördöge. (Nemzeti Színház, Szeged, 1970.)
  • Sarkadi Imre: Kőműves Kelemen. (Petőfi Színház, Veszprém, 1974.)

Díjak és elismerések:

Fazekas Attila

(1948 – )

Fazekas Attila már fiatalon kitűnt rajzolói tehetségével, munkáit kiállították, Dumas Három testőre alapján készült amatőr képregénye pedig folytatásokban jelent meg az iskola faliújságján.

A hetvenes években a Pajtáson és a Népszaván kívül főleg a Fülesben és a Pesti Műsorban jelentek meg Fazekas képregényei.

Fazekas munkáit számos alkalommal állították ki, és állandó résztvevője a 2004 óta rendszeressé vált kollektív képregényes tárlatoknak, így a Helsinkiben, Tallinniban és a Margit-szigeti Holdudvar galériában bemutatott „Frame Up” kiállításnak is. Aktív tagja a magyar képregényes közösségnek, gyakran vesz részt képregényes témájú kerekasztal-beszélgetéseken, több pályázat zsűrijébe is meghívták. Saját standdal jelenik meg minden fontosabb képregényes rendezvényen, mint például mind a négy eddigi magyar képregényfesztiválon, a Hungarocomixon és börzéken, ahol mindig szívesen dedikálja munkáit.

Fazekas Attila a képregényrajzoláson kívül több tucat könyvet is illusztrált, köztük egy Tarzan-sorozat első tíz kötetét, valamint az Unikornis Kiadó ifjúsági sorozatát.

2008-ban a Magyar Képregénykiadók Szövetsége egy szakmai zsűri szavazása alapján Alfabéta-díjban részesítette Fazekas Attilát a legjobb, 2007-ben megjelent új magyar képregényért a 20 oldalnál hosszabb művek kategóriájában.

Fazekas Attila Wboldala 

Haiman György

(1994-1996)

Gyakorlati tervező munkájával, pedagógiai és publikációs tevékenységével a magyar nyomdászat, nyomdászattörténet és a tipográfiai tervező művészet egyik legjelentősebb alakja a 20. század második felében. Sokat tett a szép magyar könyvért, egységben szemlélte a könyvet mint műalkotást, a tartalom és a forma egységének megteremtésére törekedett kezdve a betűtípusok megválasztásán, a könyv lapján elhelyezett szöveg arányosságán (szedéstükrön) keresztül a címoldal, címsorok, a kötés, a borítófedél, az illusztrációk mértékéig. S adott erre példát, köztük Tótfalusi Kis Miklós a betűművész és a tipográfus című könyvnek ő volt a szerzője és egyben tipográfusa.

Az egész tipográfusi munka egy csendes háttérmunka, fő a tartalom, ha a tartalomhoz jól illeszkedik a megjelenés, akkor azt az olvasó talán észre sem veszi. Az irodalomtudomány kandidátusa (1973), majd doktora (1993). 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia egyik alapító tagja. Haiman a 20. század második felében Lengyel Lajossal, Szántó Tiborral együtt a legjelesebb könyvművészek sorába tartozott. Mindhárman Tótfalusi Kis Miklós-díjasok.

Díjak és elismerések:

Kass János

(1927-2010)

Páratlanul gazdag, sokszínű művészetében jelentős helyet foglal el a könyvillusztrálás, ezen belül a gyermek- és ifjúsági irodalom remekeihez készített rajzok sokasága. Tíz éven át a Hegedűs András alapította Kincskereső munkatársa, művészeti vezetője. Kass János empatikus képessége pontosan tudja olvasói elvárásait. Rajzban, képekben jeleníti meg a könyvek szövegeit. Készített tusrajz illusztrációkat Wass Albert meséihez és Nagy László verseihez. A Háry-lapok a Kass-i illusztrációs életmű legsikeresebb darabjainak egyike. Finom fekete tusrajzait gyakorta akvarellel színezi. Bartók és Juhász Ferenc meghódítja a művészt. Rá egyszerre hatott Bartók zenéje és Juhász eposza. Ebből az élményből születtek a Szarvasének, és rajzsorozata a Cantata Profana-hoz. A sorozat fő műve a rézbe karcolt Cantata Profana, mely egyben hitvallás és mesterlevél. Kass János 1950 és 2001 között 334 könyvet illusztrált és az elmúlt években sem pihent. Dolgozott a szegedi Mozaik Kiadónál az elsősök, másodikosok ábécés könyvének és munkafüzeteinek újszerű megvalósításán. Kass az ötvenes években már készített kisgyermekeknek rajzokat, hetven fölött is éveket szánt a kisiskolások vizuális nevelésének gyarapítására.

Díjak és elismerések:

Computer-animációs film, melyet Kass János grafikusművész készített a Halas Batchelor Filmstúdióban

Kókay Szabolcs

(1976- )

Kezdetben akrilfestékkel dolgozott, melyről 2005 körül fokozatosan áttért az akvarellre, gouache-ra (művésztempera) és az olajra. Sokat dolgozik terepen, hogy képeihez közvetlen megfigyeléseit használja föl. Rendszeresen részt vesz nemzetközi természetfestő pályázatokon, kiállításokon. Többször szerepelt a Society of Wildlife Artists londoni kiállításán, valamint az amerikai Leigh Yawkey Woodson Art Museum “Birds in Art” kiállításán. A 2001 óta évente megrendezésre kerülő Tatai Vadlúd Sokadalom aktív résztvevője és a 9. alkalommal 2009-ben szervezett rendezvény a látogatók és a vadludak számát tekintve is csúcsokat döntögetett. A sokadalom egyik látványossága volt a festőtársaival Zsoldos Mártonnal és Stefan Boenschel 2008-ban elkezdett nagyméretű életkép festése, melynek befejezését 2010-re a jubileumi 10. alkalomra tervezték.

Díjak és elismerések:

  • 2000, British Birds “Bird Illustrator of the Year” PJC Award
  • 2001, 2002, British Birds “Bird Illustrator of the Year” 3. helyezett
  • 2008, Birdwatch Artist of the Year
  • 2011, Chernel István-emlékérem

Kókay Szabolcs Weboldala

Lengyel Lajos

(1904-1978)

Reklámgrafikusként kezdte pályafutását. Érdeklődött a fotomontázs iránt, majd a könyvtervezés felé fordult. A II. világháború után a Független Nyomda igazgatója, 1946-tól a Nyomdaipari Igazgatóság vezetője, 1949-től húsz éven át a Kossuth Nyomda igazgatója, 1970-től 1978-ig, haláláig a Nyomdaipari Egyesülés elnöke volt. Igazgatói működéséhez kötődik a Kossuth Nyomdában a minőségigényes könyvgyártás beindítása.

1956-tól ő volt a Magyar Grafika című folyóirat felelős szerkesztője. Sok szép cikket írt pl. a minden évben megrendezett Szép magyar nyomtatott könyvek hazai és nemzetközi szerepléséről.

Grafikai és tipográfiai művészetének legteljesebb, leggazdagabb darabja az Alberto-kötet. Első nemzetközi elismerését a lipcsei nemzetközi könyvművészeti kiállítás könyvkötészeti pályázatán kapta (bronzérem). 1970-ben a moszkvai nemzetközi könyvművészeti verseny nagydíját nyerte, 1971-ben a lipcsei Lenin-pályázaton ezüstérmet nyert. Munkáit a Magyar Nemzeti Galériában 1972-ben rendezett kiállításán mutatta be. Kiállítást rendezett műveiből a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem.

Díjak és elismerések:

Réber László

(1920-2001)

Alkotásaira kiforrott stílus jellemző, amely emblematikussá teszi munkáit. Rajzainak legfőbb jellegzetessége a vázlatszerűség, a szikár, zárt vonal, illetve a vonal által körülhatárolt síkfelület, amelyet élénk színekkel tölt ki, a szemlélő számára térérzetet csak a tárgyak ritmikus felsorolása kelt. Mellőzi a részleteket, az arc néhány egyszerű jelzés, amelyet sapka, sál vagy haj keretez. Figuráinak gesztusai lecsupaszítottak, jól érthetőek, éppen ezért kiválóan alkalmasak gyermekkönyvek illusztrálására. Karikatúráinak témája játék a formai és nyelvi hasonlósággal, mint például az a plasztilinbe formázott király, aki a saját országalmájába harap bele, vagy az ülő alak, aki egyben széket is formáz. Humoros grafikáin, illusztrációin a gyermekek világlátását követi, tükröt tart a felnőttek elé, eltolja a hangsúlyokat. Szívesen állítja ellentétbe a legélesebb kontrasztokat, a feketét a fehérrel vagy a tiszta színekkel, a pozitív formát a negatívval. A ’80-as évektől kezdve térbeli alkotásain a teret és a síkot is szembe állítja, rákényszerítve a nézőt az aktív szemlélődésre.

Díjai és elismerései:

  • 1963 ezüstérem (IBA), Lipcse
  • 1965 Miskolci Filmfesztivál díja
  • 1966 Nemzetközi Könyv- és Illusztrációkiállítás oklevele, Brno
  • 1967 Munkácsy-díj
  • 1973 Deutscher Jugendbuchpreis, Duisburg
  • 1975 Ifjúsági Nívódíj
  • 1977 aranyérem (IBA), Lipcse
  • 1979 A Szép Magyar Könyv verseny díja
  • 1980 Grafikai Biennálé fődíja, Békéscsaba
  • 1980 A Szép Magyar Könyv verseny díja
  • 1982 Andersen Diploma (IBBY), Cambridge
  • 1982 aranyérem (IBA), Lipcse
  • 1984 Az Év Gyermekkönyv-illusztrációja (IBBY magyar tagozata)
  • 1984 A Szép Magyar Könyv verseny díja
  • 1986 A Szép Magyar Könyv verseny díja
  • 1988 A Szép Magyar Könyv verseny díja
  • 1989 plakett (BIB), Pozsony
  • 1991 Csillag Albert Alapítvány díja
  • 1993 Munkácsy-díj
  • 1994 plakett (IBBY), Sevilla
  • 1999 A Szép Magyar Könyv verseny díja

Richter Ilona

(1928 – )

1952-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol Konecsni György tanítványa volt. 1852-1960 között a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos illusztrátora volt. 1960-1973 között Nápolyban a Zoológiai Állomáson dolgozott. 1975-től 15 évig a a szegedi József Attila Tudományegyetem növénytani tanszékének munkatársa volt. 1990-ben nyugdíjba vonult. Tudományos könyveket, szakmonográfiákat illusztrált. Segít és gyakorol az amatőr, fiatal írókkal akikben tehetséget lát. Mint megtudtuk Görög Anna is a segítségét kérte 2013-ban. Jelenleg szegedi lakos.

Díjai és elismerései:

  • a franfurti könyvművészeti alapítvány díja (1983)
  • IBBY-díj (1988)
  • József Attila-emlékplakett (1998)

Szántó Tibor

(1912-2001)

Folyamatosan publikált a könyvtörténet, írástörténet, betűtörténet, szépműves tipográfia tárgykörében, a Magyar Grafika, a Könyvtáros, a Gutenberg Jahrbuch, a Papier und Druck, a Druckspiegel, a Print in Britain, a Graphische Revue Österreich hasábjain. A Magyar Bibliophil Társaság főtitkára. 1994-ben állandó életműkiállítása nyílt a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban. Tipográfiai szemléletét a Bortnyik Sándor körében megismert konstruktivista-funkcionális felfogás alapozta meg, amit a nyomdászat gyakorlati ismerete és a mesterség történeti megismerésének igénye mélyített el. Különösen könyvcímlapjain és védőborítóin érezhető a konstruktivista síkkompozíció iránti vonzalom, melynek eredménye dekoratív, színes, játékos megoldás, vagy szigorúbb, puritánabb betűkompozíció is lehet. Széles körű irodalmi és könyvtörténeti tájékozottság és a nyomdatechnika lehetőségeinek kimagasló ismerete, állandó önképzés jellemezte tevékenységét. Egyenlő gonddal ápolta az igényes hagyományt és törekedett a tömegkönyv színvonalának emelésére.

A könyv, mint egységes műtárgy szellemében tervezett, ideálja az egyszerű, tiszta, áttekinthető kompozíció. Merített a könyvművészet teljes eszköztárából, de kerülte a halmozást. Nemes egyszerűség és elegancia volt jellemző védőborítóira, könyvkötéseire és tipográfiájára is. Történeti témájú munkák esetében is visszafogott, a stílusok ismeretét a stílusok tiszteletével párosította, nemcsak a fakszimile kiadványokban, hanem a stílusidézetek, illusztrációk felhasználásakor is.

Díjai és elismerései:

Zichy Mihály

(1827-1906)

Festő, grafikus, az illusztrálás és a magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja és úttörője. Pesten Marastoni Jakabnál, Bécsben Waldmüllernél tanult. A cárok udvari festője, húszéves korától – néhány éves párizsi és rövid hazai megszakítással – haláláig, negyvenkilenc évig dolgozott Oroszországban.

Zichy Mihály életének s művészetének teljes és igaz értékelése mindmáig nem történt meg. Nem könnyű, nem kis feladat ez. Maga Zichy még 1876-ban a következőket írta erről:”Igazán szerencsések azok, akiknek életrajzát nem hamisítják meg ellenséges, avagy túlzottan baráti kiegészítésekkel, vagyis ilyen balzsamozás nélkül, szellemes tollal és pontos elemzéssel örökítik meg az utókor számára. Csekélységemnek szerencsétlensége az, hogy oly sok oldalról és nyelven ködösítettek el: miért is későbbi életrajzíróm átkozott zavarban lesz a valóság fölismerésében.” Később azt is írta, hogy művészetéről „határozott ítéletet” alkotni csak akkor lehet majd, ha műveit „egybegyűjtve láthatják”. Zichy grafikai alkotásainak száma ezrekre megy: ezeknek azonban csak egy kisebb hányada – nemegyszer csak elkopott fényképről vagy nyomatról – ismeretes idehaza.

Végső soron ez egy egész hosszú bejegyzés lett, de remélem hasznos volt, és sok újdonságot lehetett benne felfedezni.

Előző részt itt olvashatod.

Legközelebb a személyes kedvenceimmel jövök 😉

Mona

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Illusztr%C3%A1ci%C3%B3

http://www.balvanyoshuba.hu/

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1lv%C3%A1nyos_Huba#cite_note-2

https://hu.wikipedia.org/wiki/Bartha_L%C3%A1szl%C3%B3_(fest%C5%91)

http://kieselbach.hu/muvesz/bartha-laszlo_293#/olderEvents

https://hu.wikipedia.org/wiki/Fazekas_Attila

http://fazekas.kepregeny.net/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Haiman_Gy%C3%B6rgy

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kass_J%C3%A1nos

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B3kay_Szabolcs

http://kokayart.blogspot.hu/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Lengyel_Lajos_(grafikus)

https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9ber_L%C3%A1szl%C3%B3

https://hu.wikipedia.org/wiki/Richter_Ilona

https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1nt%C3%B3_Tibor_(tipogr%C3%A1fus)#D.C3.ADjak.2C_elismer.C3.A9sek_.28v.C3.A1logat.C3.A1s.29

https://hu.wikipedia.org/wiki/Zichy_Mih%C3%A1ly

Advertisements

Kultúr Káosz névjegye

Ha érdekel téged a rajz, képzőművészet, filmek, animék, videójátékok és sok más random dolog, akkor jó helyen jársz, mert mi itt ezekkel foglalkozunk.
Kategória: Eszmefuttatás, Mona
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Az illusztrációkról röviden II. – Mona bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Az illusztrációkról röviden I. by Mona | Kultúr Káosz

  2. Visszajelzés: Az illusztrációkról röviden II. – Mona | Gellér Erzsébet painter oldala

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s